Sebastian Kęciek, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete a lengyel kormányzati portálon magyar nyelvű levelet tett közzé, amelyet Böröndi Gábor vezérkari főnöknek címzett.
"Nagy megdöbbenéssel fogadtam az ez év május 9-én, az M1 állami televíziónak adott interjújában tett Lengyelországgal kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben a náci Németország 1939-es Lengyelország elleni agresszióját "lokális háborúnak" nevezte, amely nem eszkalálódott volna II. világháborúvá, ha megfelelő időben megállítják a békefolyamattal.
Ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről."
Így kezdődik a levél, amely alapján az egyébként is mélyponton lévő lengyel-magyar kapcsolatok tovább romlottak a napokban. A nagykövet emlékezteti a magyar vezérkari főnököt: a második világháború kirobbanásához nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem az appeasement politikája és a Harmadik Birodalom újabb követeléseinek való engedmények. A titkos Molotov-Ribbentrop-paktum alapján Adolf Hitler és Joszif Sztálin befolyási övezeteket osztottak fel egymás között, ezzel Lengyelország felosztását is megtervezték. Ezen megállapodás értelmében 1939. szeptember 1-jén a Harmadik Birodalom hadserege fegyveres, provokálatlan támadást indított Lengyelország ellen, míg szeptember 17-én a Vörös Hadsereg támadta meg keletről a védekező Lengyelországot – ezzel megkezdődött a lengyelek közel hat évig tartó, hatmillió lengyel állampolgár életét követelő exodusa.
"Nem engedhetjük meg az áldozat és az elkövető sértő felcserélését. Lengyelország vitathatatlan áldozata volt a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió, és következésképpen a szövetségeseik által kitervelt bűnös akcióinak" - írja a nagykövet.
"Ma, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű, provokálatlan és törvénytelen agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia,
az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára.
Csak így teremthetünk tartós békét Európában. A történelmet nem szabadna az egységünk aláásására használni" - fogalmaz Sebastian Kęciek. A nagykövet felidézi: 1939-ben Magyarország, miközben hivatalosan Németországgal állt szövetségben, megtagadta Berlin kérését, hogy segítséget nyújtson a Lengyelország elleni támadásban.
Böröndi Gábor vezérkari főnöknek nem ezek voltak az első, nagy visszhangot keltő szavai:
