<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Ez történt ma az orosz-ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem fog sikerülni megbontani a NATO egységét, és nem fogja elérni, hogy a szövetségesek magára hagyják Ukrajnát - hangoztatta Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Bukarestben, a NATO-tagországok külügyminiszteri értekezlete után tartott sajtótájékoztatón.

    "Sziklaszilárd az a közös elhatározásunk, hogy tovább támogatjuk Ukrajnát, most, a tél időtartama alatt, és mindaddig, amíg szükséges, mindaddig, amíg Ukrajna győzni fog" - szögezte le.
     
  • Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint ha Ukrajna nem győz szuverén és független államként, nem lehet a NATO-csatlakozásáról tárgyalni.

    Stoltenberg: számos lehetőség van a semmi és a teljes jogú tagság között. Fotó: nato.int
    Stoltenberg: számos lehetőség van a semmi és a teljes jogú tagság között. Fotó: nato.int

    A NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón azt mondta: Ukrajna akkor kerülhet a NATO előszobájába, ha visszanyeri szuverenitását. Ugyanakkor kiemelte, hogy számos lehetőség van a "semmi" és a teljes jogú tagság között. Úgy véli: a jelenlegi helyzetben Ukrajna háborús sikere a legfontosabb.
     
  • A Nyugat arra kényszeríti Ukrajnát, hogy ő vívja meg a háborút, amelyet maga folytat Oroszország ellen - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai moszkvai ifjúsági fórumon.

    Lavrov szerint a nyugati országok megpróbálnak elszakadni attól az elvtől, hogy kerülni kell a nukleáris hatalmak közötti katonai konfliktusokat.

    "Ez sok mindenről árulkodik, egyebek között arról, hogy mit gondolnak Ukrajnáról, ugyanis a Nyugat arra használja eszközül az országot, hogy megvívja helyette az Oroszországi Föderáció elleni háborúját" - mondta az orosz diplomácia vezetője az MTI szerint.
  • A Nyugat arra kényszeríti Ukrajnát, hogy ő vívja meg a háborút, amelyet maga folytat Oroszország ellen
  • Az orosz hadsereg legitim célpontjaivá válhatnak az ukrán hadsereg támogatására használt amerikai műholdak -  jelentette ki Vlagyimir Jermakov, a külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési osztályának igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség által szerdán közölt interjújában.

    "Megerősítjük, hogy az ilyen kvázi polgári infrastruktúra, ha az Oroszország elleni katonai akciókhoz használják fel, teljesen logikusan a válaszcsapás legitim célpontjává válhat" - nyilatkozott  a diplomata.
     
  • Jövőre másfélszeresére nő az orosz állami védelmi megrendelések finanszírozása, ami biztosítani fogja, hogy "nem kevesebb mint 99 százalékos szinten" teljesítsék őket - jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter a katonai tárca kollégiumának szerdai ülésén.

    Sojgu szerint az emelés lehetővé teszi, hogy az állandó készenlétben lévő alakulatokat és katonai egységeket 97 százalékos szinten ellássák fegyverrel és hadfelszereléssel.
     
  • Az orosz erők szerdán ismét tüzet nyitottak Herszon városára, a támadás következtében egy polgári lakos meghalt, egy másik megsérült - közölte Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai régió kormányzója.

    A tisztségviselő szavai szerint az orosz erők a reggeli órákban vették tűz alá a megyeszékhely központját. Károk keletkeztek több lakóépületben, egészségügyi intézményben és egy gázvezetékben.
     
  • Települések elfoglalásáról számolt be a donyecki régióból szerdán az orosz hadvezetés, valamint a Moszkva-barát közigazgatás két vezetője.

    Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve bejelentette Bilohorivka, valamint megerősítette Andrijivka és Perse Travnya települések elfoglalását.
     
  • Jelenleg nincs arra utaló jel, hogy Oroszország akkora támadóerőt hozott volna létre Fehéroroszország területén, mint amilyent februárban Ukrajna ellen bevetett - jelentette ki Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy szerdai tévéműsorban.
     
  • Nemzetközi együttműködéssel meg kell erősíteni a tengerfenéken kiépített kritikus infrastruktúra védelmét, és ezt a munkát a NATO keretei között kell összehangolni - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben.

    A kormányfő Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel folyatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján ismertette, hogy Németország és Norvégia közösen kezdeményezi egy testület megalakítását az észak-atlanti szövetség intézményrendszerében azzal a feladattal, hogy hangolja össze a tengerfenéken húzódó kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló erőfeszítéseket.

    Az energiahordozókat szállító vezetékek és a távközlési kábelek olyan fontosak az országok számára, mint az emberi testben az ütőerek, ezért a biztonságukról is gondoskodni kell - mondta Olaf Scholz, hozzátéve, hogy az ilyen hálózatok jelentőségét az Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer elleni támadás is megmutatta.