Donald Trump amerikai elnök április 2-án minden eddiginél drasztikusabb globális vámintézkedéseket jelentett be, melyek értelmében az Amerikába importált termékekre alapszintű, tíz százalékos vámot vetett ki – válaszul az Egyesült Államokból exportált árukra kiszabott nemzetközi vámokra. Bizonyos kereskedelmi partnerországok esetében a viszontvám tíz százaléknál jóval magasabb. A vietnámi importcikkekre például 46, a Tajvanról érkezőkre 32, az Indiából behozott árukra 26, míg az Európai Unióból importált termékekre 20 százalékos vámot vetett ki Donald Trump.
Ebből a szempontból kétségtelenül Kína járt a legrosszabbul. Mert míg néhány napja az amerikai elnök a legtöbb országban 90 napra felfüggesztette a viszontvámok 10 százalék feletti részét, Kína ellen bekeményített: 125 százalékos új vámot jelentett be, ami a korábban, már az idén bevezetett 20 százalékos tarifával együtt már 145 százalékos sápot jelent. Ami tekintettel arra, hogy Kína meg – ahogy arról a Reuters hírt adott – 84-ről 125 százalékra emelte az amerikai árukra kivetett vámokat, a két ország közötti kereskedelmi háborút minden eddiginél jobban kiélezte.
Egészpályás letámadás
A vámháború a filmipart sem kíméli. Amint arról témával foglalkozó cikkében a Guardian beszámolt, Peking a napokban úgy döntött, hogy oda próbál csapni, ahol Amerikának igazán fájhat: a filmes ütőérre. Terveik szerint a jövőben kevesebb amerikai filmet mutatnak majd be a kínai mozikban. Hogy ez pontosan mit jelent, arról a lap a Kínai Filmügyi Igazgatóság közleményét idézve azt írja: azért tartják szükségesnek a korlátozást, mert az amerikai kormány intézkedései „csökkentik a hazai közönség kedvét az amerikai filmek iránt”. És mivel Kína tiszteletben tartja a közönség választását, mérsékelten csökkenteni fogja az amerikai filmek importját. Ami a kínai filmpiac méretét és fogyasztási szokásait illetően valóban hatékony ellenlépés lehet, még akkor is, ha az ország csak mérsékelt lépéseket helyezett kilátásba.
Fotó: Sony Pictures
Made in America
A világ vezető filmpiaca az Egyesült Államok, ám rögtön ezután Kína következik. Noha az utóbbi években a kínai mozifilmek hazai pályán elkezdték visszaszorítani a hollywoodi alkotásokat, az amerikai szuperprodukciók továbbra is eljutnak a közel 1,5 milliárd lakosú országba.Tetemes összeggel hozzájárulva a nemzetközi jegyeladásokhoz.
Nem véletlen, hogy a kínai döntést azonnal megérezték a vezető amerikai filmstúdiók: a Walt Disney Co, a Paramount Global és a Warner Bros. Discovery Inc. részvényeinek árfolyama is csökkent.
A kínai filmfogyasztási szokásokat jól mutatja, hogy a Warner Bros. Pictures 150 millió dolláros – jelenlegi árfolyamon nagyjából 54 milliárd forintos – büdzséből készült Minecraft-filmje a bemutató hetében 14,5 millió dolláros jegybevételt termelt Kínában. Ez a jelenlegi globális összbevétel tíz százalékát teszi ki, ami a következő hónapokban tovább emelkedhet.
Kínai kedvencek
A 2024-ben bemutatott amerikai filmek közül Kínában a Godzilla x Kong volt jegyeladási szempontból a legsikeresebb: 132 millió dollárral járult hozzá a globális bevételekhez. Minden idők legnagyobb bevételt hozó filmje az országban a 2025-ben bemutatott kínai animációs fantasy, a Ne Zha 2 lett, ami eddig 743 milliárd forintnak megfelelő kínai jüant hozott.
A legnagyobb jegybevételt termelő amerikai film a 2019-ben bemutatott Marvel-szuperhős mozi, a Bosszúállók: Végjáték volt, ami globális szinten nagyjából 3 milliárd dollárt – közel ezeregyszáz milliárd forintot – hozott a készítőknek és forgalmazóknak. Ebből 210 milliárd forintnak megfelelő amerikai dollár a kínai jegyeladásokból származott. 366 millió dolláros jegybevételt ért el Kínában a Halálos iramban 8. része, míg a széria előző része, a Halálos iramban 7. ennél valamivel kevesebbet, 332,5 millió dollárt termelt.
