Három éve kis híján örökre nyoma veszett annak a Caravaggio-képnek, amelyet május 28-tól októberig a madridi Prado Múzeumban állítanak ki. A töviskoszorús Krisztust ábrázoló Ecce Homo 2021-ben bukkant fel egy madridi aukciósház árverésén, mindössze 1500 eurós kikiáltási árért - számolt be róla a Guardian. A képet tévesen a 17. századi spanyol művész, José de Ribera alkotóköréhez tartozónak gondolták, ám egy alapos vizsgálat után spanyol és olasz szakértők arra jutottak, hogy azt minden bizonnyal Michelangelo Merisi da Caravaggio festette: a stílusjegyek alapján az utolsó éveiben, vagyis 1607-1610 körül.
Az Ecce Homo feltételezések szerint a 17. században kerülhetett Spanyolországba. A napóleoni háborúk idején eltűnt a királyi gyűjteményből, sorsa innentől kezdve homályos. Az biztos, hogy a 19. században már egy családi magángyűjtemény része volt. Nemrégiben egy névtelen vásárló meg nem nevezett összegért vette meg; de mivel a festő kilétére időben fény derült, vad licitálás kezdődött érte. Ennek köszönhetően szakértők szerint vételára akár több tízmillió euró is lehetett. Új tulajdonosa restauráltatta, és mivel időközben védett örökségi státuszt kapott, Spanyolországban maradhat.
Fotó: Deposithotos
A tűzhely felett pont elfért ...
Az elmúlt években számos elveszettnek hitt, rég feledésbe merült vagy korábban ismeretlen festmény bukkant fel a legváratlanabb helyeken. 2019-ben például egy eredeti Cimabue-kép került elő. Nem is akárhonnan: egy idős francia nő konyhájából. A 13. századi firenzei festő Krisztus kigúnyolása (Christ Mocked) című alkotása évtizedekig a főzőlap felett kapott helyet. Tulajdonosa nem emlékezett rá, hogyan tett szert rá, görög ikonnak gondolta. A kép akkor került a nemzetközi érdeklődés középpontjába, amikor az idős nő költözés előtt ki akarta dobni, ám családja tanácsára előbb értékbecslőhöz fordult.
A mindössze 25x20 centis műalkotás, ami Krisztust ábrázolja a keresztre feszítés előtt, a szakértők szerint 1280 körül készülhetett. Becsült értékének körülbelül négyszeresét, több mint 24 millió eurót (több mint 9 milliárd forintot) fizetett érte egy londoni kereskedő, aki két gyűjtő nevében csapott le az értékes és ritka darabra. A francia kormány azonban gyorsan nemzeti kincsnek nyilvánította, emiatt 30 hónapig nem lehetett kivinni az országból. Ezidő alatt a Louvre lehetőséget kapott rá, hogy előteremtse a megvásárlásához szükséges összeget - így került végül a párizsi múzeumba. A Cimabue-életműből mára körülbelül 15 alkotás maradt fenn, ezért hihetetlenül értékes a Krisztus kigúnyolása.
Néha nem árt benézni az ajtó mögé
Hasonlóan nagy port kavart, amikor kiderült, hogy ritka Brueghel-festményt fedeztek fel egy francia család otthonában, az ajtó mögött. A 17. században készült, szakértők szerint kivételes mű – ifjabb Pieter Brueghel alkotása – értékét 2023-ban 800 ezer euróra becsülték. Sorsa egészen 1900-ig rejtély, ekkor került az Észak-Franciaországban élő család birtokába. Hogy milyen úton-módon, arról nem maradtak feljegyzések, sem emlékek.
A tekintélyes méretű (112x184 cm-es) festmény Pieter Brueghel visszatérő és kedvelt témájának, A Falusi ügyvédnek (L'Avocat du village) egyik változata: a művész 1615 és 1617 között festhette. Egy korabeli vidéki jelenetet örökít meg, ahogy a falusiak ajándékokkal – egyebek között tojással, baromfival – a kezükben téblábolnak a kaotikus állapotot tükröző ügyvédi “irodában”. Mint kiderült, noha a családtagok maguk között a képet csak úgy emlegették, hogy 'a Brueghel', nem gondolták, hogy valódi. Elküldték egy német szakértőnek, aki nagy meglepetésükre közölte, hogy a kivételesen jó állapotban fennmaradt festmény eredeti, valóban a híres flamand festő, Pieter Brueghel azonos nevű fiának alkotása.
Több száz éves ritkaságokat rejthetnek a kis magángyűjtemények
Ugyan nem a semmiből bukkant elő, mégis alaposan meglepte a szakértőket, amikor egy guernsey-i magángyűjteményben rábukkantak Pieter Coecke van Aelst németalföldi építész, szobrász, festő több mint ötszáz éves vallási tematikájú festményére. A 16. században élt művész V. Károly udvari festője, és nem mellesleg idősebb Pieter Bruegel mestere és apósa volt. Ő tervezte egyebek mellett az antwerpeni katedrális ólomüveg ablakait is.
A triptichonon, vagyis három táblából álló festményen a három bölcs látható, akik ajándékot visznek Isten fiának. A festmény egyedülálló, ugyanis Pieter Coecke van Aelsttől nem maradt fenn szignózott kép, és dokumentált is csak nagyon kevés. Becsült értékét a márciusi árverés előtt 190-253 ezer dollár közé lőtték be.
Itt egy Botticelli. Maradhat?
Egy dél-olaszországi család otthonából került elő 2023-ban az a Sandro Botticelli-festmény, amit 1980 óta eltűntként tartottak nyilván. A 15. században élt reneszánsz festő 50x80 centiméteres, fára festett műve Szűz Máriát és a csecsemő Krisztust ábrázolja, és ismereteink szerint a római katolikus egyház számára rendelésre készült, 1470 körül. Értékét a szakemberek körülbelül 100 millió euróra (nagyjából 39 milliárd forintra) becsülik.
Az 1900-as évek eleje óta egy nápolyi templomban függött, ám amikor 1982-ben földrengés rázta meg a környéket, a templom is megrongálódott. Hogy a festmény ne kallódjon el és ne sérüljön, egy nápolyi családhoz került, “megőrzésre”. Néhány évig a hatóságok vissza-visszajártak, hogy ellenőrizzék a festmény állapotát és felügyeljék a tisztítását, ám 1990-ben a kép valamilyen rejtélyes oknál fogva felkerült az olasz kulturális minisztérium eltűnt művekről vezetett listájára. 2023 nyarán vették fel a hivatalos szervek a kapcsolatot a Botticelli-remekművet rendületlenül őrző Somma-családdal. A kép állapota időközben – részben a földrengés miatt – megrongálódott, ezért alapos restaurálásra szorul. A tervek szerint ezt követően egy múzeumban állítják majd ki.
Árulkodó kisegér: egy magyar remekmű felbukkanása
Senki sem gondolta volna, hogy az 1999-ben bemutatott Stuart Little, kisegér című élőszereplős és animációs amerikai filmben egy rég elveszett magyar remekmű bukkan fel, ráadásul kellékként. Berény Róbert Alvó nő fekete vázával című képét egy éles szemű művészettörténész szúrta ki családi mozizás közben. Barki Gergely, aki a budapesti Magyar Nemzeti Galéria kutatójaként tevékenykedett, azonnal felismerte a festményt annak ellenére, hogy korábban csak fekete-fehér fotót látott róla.
Egyből felvette a kapcsolatot a film készítőivel, így derült ki, hogy a díszlettervező egy kaliforniai régiségboltban bukkant rá. A filmforgatás után magángyűjtő vette meg, aki végül Budapestre hozta a Virág Judit Galéria és Aukciósház árverésére: kikiáltási árát 110 ezer euróban állapították meg.
Berény Róbert az 1909-ben alakult Nyolcak elnevezésű forradalmi avantgard művészcsoport tagja volt. Munkássága miatt – toborzó plakátokat tervezett a kommunista forradalomhoz – 1920-ban Berlinbe menekült. Híres festményének is az 1920-as években veszett nyoma.
