Szeptember 10-től – átmeneti és kísérleti jelleggel – a Magyar Állami Operaház korábban díjmentesen látogatható aulájának megtekintésére kétezer forintos belépőjegyet, úgynevezett sétálójegyet vezetett be. A tesztidőszak meglehetősen gyorsan, pár nap alatt lezárult. Amíg a látogatóktól és az intézmény munkatársaitól beérkezett több száz visszajelzés alapján kialakítják a jegy végleges változatát és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást, a turisták ismét díjmentesen gyönyörködhetnek az Ybl palota impozáns aulájában. De várhatóan már nem sokáig.
Nem titkolt üzleti szempont áll az aulabelépő bevezetése mögött
“Ez a konstrukció megjósolhatóan be fogja váltani a hozzáfűzőtt reményeket” - válaszolta az Mfor megkeresésére az Operaház kommunikációs osztálya. Kérdésünkre, hogy miért éppen kétezer forintban szabták meg a sétálójegy árát, közölték: mivel a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar vendégek jellemzően nem a sétálójegy által érintett időben és formában látogatják az épületet, elsősorban a külföldi vendégek számára elfogadható értéket kívántak meghatározni. És mivel az Operaház a legnépszerűbb turistalátványosságok közé tartozik, a sétálójegy végleges bevezetése becslések szerint havonta tízmillió forintnál több pluszbevételt jelenthet az intézménynek.
A tesztidőszakban a jegypénztárakban megváltható sétálójegy árát 72 óráig beszámították az operaházi előadásokra vagy csoportos, vezetett épülettúrákra vásárolható belépők árába, emellett az előadások kezdete előtt egy órával térítésmentesen be lehetett lépni az aulába.
Fotó: Depositphotos
Mint megtudtuk, az aula napközbeni látogathatósága viszonylag újkeletű szolgáltatás – 2014-től van rá lehetőség –, aminek egy időben része volt az illemhelyek térítésmentes használata is. "Miután azonban egyes független turisztikai szolgáltatók és vendégeik az intézményhez méltatlan körülményeket teremtettek, aránytalanul megterhelve ezzel munkatársainkat, ez utóbbi szolgáltatást az Opera végül kénytelen volt beszüntetni” - írták. Hozzátették: azt is fontos megemlíteni, hogy a jövőben az esti elődások ideje alatt, valamint a hétvégi matinék kezdete előtt egy órával az aula továbbra is ingyenesen lesz látogatható.
Az Ybl-palota legutóbbi teljeskörű rekonstrukciója – amelyet 2019-től az Opera Vagyonkezelő Kft. felügyelt – közel öt évig tartott. 2022 márciusában egy gálaelődás keretében adták át ismét a művészeknek és a látogatóknak.
Pontosan miért is kell fizetni?
Az aulalátogatás fizetőssé tétele az intézmény korábbi közlése szerint azért vált szükségessé, mert a 2024 tavaszán elfogadott sztrájkmegállapodás – amiről témával foglalkozó írásainkban mi is beszámoltunk –, valamint a dolgozók béremelését is rögzítő kollektív szerződés életbe lépése jelentősen növelte az Operaház működési költségeit. Ezt ellensúlyozandó, az intézmény programját és működését érintő “egyensúlyjavító intézkedésekre kényszerült”, melyek többsége új bevételi lehetőségek előteremtésére irányul, illetve azok forrásául szolgál.
A sétálójegy bevezetése az Operaház vezetése által meghatározott, 24 pontból álló intézkedéscsomag része, csakúgy, mint például az Eiffel Műhelyház 85 előadásának (köztük az általános iskolás diákokat megszólító Lázár Ervin Programnak) törlése; a nyári operaházi előadásszám megduplázása; a hely- és bérletárak, valamint a csoportos épületlátogatások több sávos áremelése; a dinamikus árképzés bevezetése; a királyi páholy és más exkluzív terek értékesítése; és a nyáron végrehajtott elbocsátások is.
Érdeklődésünkre az intézmény azt is megerősítette, hogy leállították a hangszervásárlásokat és általános beszerzéseket is, ezzel párhuzamosan pedig fejleszteni kezdték catering- és rendezvényszervezési aktivitásaikat. “A sétálójegy bevezetése és a főbejárat bezárása, az aulában található pénztárak átcsoportosítása is összefügg a hatékonyabb munkavégzés és más szolgáltatások színvonalának fejlesztése érdekében hozott lépésekkel” - tették hozzá.
"Hallgattassék meg a másik fél is"
Egészen más véleményen van Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének (ODFSZ) elnöke. Mint azt lapunknak elmondta: a sétálójegy, mint kényszer szülte megoldás, csak a hangulatkeltés eszköze. "Arra jó, hogy elmondhassák: azért van szükség rá, mert a munkavállalók merészeltek élni alaptörvényben rögzített jogukkal, és sztrájkba léptek, nehéz helyzetbe sodorva az Operaházat". Véleménye szerint erre hivatkozva ilyen típusú intézkedéseket hozni "inkorrekt, a magyar demokráciát sárba tipró magatartás".
Mint ismert, az operaházi dolgozók többsége – az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének tagjai – március 19-én sztrájkba lépett. Ennek eredményeképpen a korábban meghirdetett előadásokat, például a Hunyadi László című operát és a Mayerling című balettet nagyzenekar és kórus részvétele nélkül, el nem bontott díszletek között próbált előadni egy maroknyi művész. A kollektív munkaügyi vita lezárására, ezzel együtt a sztrájk felfüggesztésére öt nap után, március 24-én került sor.
Ekkora a baj?
Okkal merül fel a kérdés, hogy vajon mekkora költségvetési és finanszírozási bevétellel számolt az intézmény 2024-re, ha mellette a már említett egyensúlyjavító intézkedések meghozatalára kényszerült. Az Operaház oldalán feltüntetett, nyilvános költségvetési adatokból az derül ki, hogy a 2024. január 1-től december 31-ig terjedő időszakra a központi, irányítószervi támogatás előirányzata 14,84 milliárd forint volt, míg a működési bevételek előirányzataként 3,8 milliárd forint szerepel, a szolgáltatások ellenértékénél pedig 2,59 milliárd forintot tüntettek fel.
Ami a kiadásokat illeti: az 1246 foglalkoztatott illetményeire, illetve munkabérére például nagyjából bruttó 4,6 milliárd forint ment el 2024. I. félévében a személyi juttatásokkal kapcsolatos adatok alapján. Emellé jöttek még a béren kívüli juttatások (320,8 millió forint); a normatív jutalmak, céljutattás, projektprémium (összesen 14,7 millió forint); a végkielégítés, jubileumi jutalom (152,8 millió forint), a költségtérítések (136 millió forint); a támogatások (27,5 millió forint); az egyéb személyi juttatások (953 millió forint); és a készenléti ügyelet, helyettesítési díj és túlóra (közel 66 millió forint).
