Néhány héttel azután, hogy az Operaház főigazgatója és a több mint 1300 operai dolgozót képviselő két szakszervezet elnöke több hónapnyi huzavonával járó egyeztetés után aláírta az intézmény belső életét, működését és a dolgozók fizetésemelését is rögzítő kollektív szerződést, máris itt egy újabb “kanyar”. Az Operaház ugyanis két napja, mindenki számára közérthető módon, honlapján tette közzé a 2024/25-ös évadot érintő – létszámleépítést is magában foglaló – változtatásokat, amelyek legkésőbb a nyár folyamán életbe is lépnek.
Mint írták, a “2024. márciusi 5 napos munkabeszüntetés és az áprilisi 30 napos érdekképviseleti tárgyalások nyomán kötött megállapodás és kollektív szerződés kapcsán” kényszerülnek az Operaház programját és működését érintő változtatásokra. Ezek között szerepel, hogy:
- az Eiffel Műhelyház Angol100 néven meghirdetett programjából 6 kamarabemutatót és összesen 45 felnőtt előadást törölnek;
- ugyanez a sors vár az Eiffel Bánffy Műhelyház termébe tervezett Lázár Ervin Program részét képező diáksorozatokra is: összesen 40 előadásra;
- ugyanakkor a 2024-es nyári operaházi sorozatokba 24 új előadást illesztenek be;
- a 2024/25-ös Angol100 szezonban meghirdetett sorozatok is 18 újabb előadással bővülnek;
- az Erkel Színház programja is gyarapodik: 4 már repertoáron lévő produkció újabb 12 előadását tűzik műsorra;
- az újonnan meghirdetett előadások, valamint az “egyensúlyjavító intézkedések” között megemlített épülettúrák árát viszont május 2-től több sávban emelik.
Az Operaház közleményéből az is kiderül, hogy “az egyensúlyjavító intézkedések között – a jegyár-növelés, a kölcsönzési, bérleti és gyártás díjemelések mellett – új aktivitások, szolgáltatások tűnnek fel a nézőtéri értékesítés, a rendezvényszervezés, az épülettúrák és a vendéglátás terén”.
Fotó: Depositphotos
Egyik kezével ad, a másikkal elvesz
A felsorolt változtatásokkal az intézmény nem titkolt célja a pénzügyi egyensúly megteremtése: az eddigi 6 milliárd forintot meghaladó saját bevétel radikális, 25 százalékos növelésével. Ez viszont – mint írták – a működési kiadások “erőteljes lefaragását is megköveteli”, amibe beletartozik a szükségesnek vélt takarékossági intézkedések bevezetése. Például a külső raktárak felszámolása, beruházások és beszerzések leállítása, a marketingköltés minimalizálása, új munkarend bevezetése, illetve az, hogy kevesebb és kisebb volumenű énekesi-karmesteri-alkotói-tervezői megbízást adnak ki ezután.
A dolgozók körében aggodalomra adhat okot, hogy a takarékossági intézkedések között a létszámleépítés is szerepel. Az Operaház közleménye szerint dolgozóinak létszámát a “csoportos létszámleépítés határát el nem érő mértékben” kénytelen csökkenteni még a nyár folyamán. Arról, hogy ez hozzávetőlegesen hány embert érinthet, és mivel járhat, egyelőre semmit nem tudni.
"A Magyar Állami Operaház honlapján kedden megjelentetett közleményén túlmenően intézményünk pillanatnyilag nem kívánja érdemben kommentálni a szakszervezetekkel kötött megállapodás következményeként kényszerűségből meghozandó intézkedéseit, ezekről megfelelő időben elsőként az érintettek, vagyis munkatársaink kapnak tájékoztatást" - válaszolta az Mfor megkeresésére az Operaház kommunikációs osztálya. Hozzátették: a csoportos létszámcsökkentésről a Munka törvénykönyve rendelkezik. "Ennek alapján elmondható, hogy a Magyar Állami Operaház csaknem 1300 munkavállalójából az elbocsátandó dolgozók száma nem éri el a 30 főt, vagyis megközelítőleg két százalékukat érintheti, így nem minősül az intézkedés csoportos létszámcsökkentésnek" - írták.
A kollektív szerződés megkötését hosszas tárgyalások és egy március 19-től 23-ig tartó, ötnapos sztrájk előzte meg. Ebben az időszakban az Operaház dolgozóinak nagy része szüneteltette a munkát, az ezekre a napokra meghirdetett előadások pedig vagy változtatásokkal futottak vagy elmaradtak. A sztrájkot március 24-én függesztették fel, a kollektív szerződést pedig – melynek tartalmáról hónapokig egyeztettek – április végén írták alá a felek.
A Magyar Állami Operaházban 2024-ben – a szakszervezetekkel kötött megállapodás értelmében – 15 százalékos alapbéremelésre kerül sor. 2025-ben ezt újabb 15 százalékos, nem kumulált alapbéremelés követi. A dolgozóknak járó cafeteria összege 2024-től évi 280 ezer forinttal emelkedik.
A műsorszerkezet racionalizálása bevételi szempontból indokolt lehet
Az említett változtatásokról megkérdeztük Bárány Balázs Pétert, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének elnökét is. Véleménye szerint időszerű az intézmény működési struktúrájának átgondolása, illetve az, hogy a zökkenőmentes gazdasági működés érdekében racionális döntések szülessenek. “Gondolok itt például a műsorszerkezet átalakítására. Arra, hogy egy 400 néző befogadására alkalmas színházteremben (az Eiffel Műhelyházban) nem érdemes teljes létszámmal – magánénekesekkel, statisztákkal, kóristákkal – és díszlettel nagyoperát játszani, mert ennek jelentős költségei vannak” - érzékeltette, hogy mennyire nehéz akár nullszaldósra kihozni egy nagy volumenű előadást. Mint mondta, már csak azért is át kell gondolni, hogy hol és mit játszanak, "mert nem mindegy, mennyire veszteséges egy előadás. A jegyárak eladásából származó bevétel ugyanis csak töredéke egy-egy előadás összköltségének". "Mostantól az Operaház arra kényszerül, hogy olyan előadásokat tűzzön műsorra, amelyek érdemben bevételt hoznak. De eddig is ezt kellett volna tenniük"- tette hozzá.
A csoportos létszámleépítés jobb megoldás lenne?
A szakszervezeti vezető az Mfornak elmondta: abban bízott, amikor megállapodásra jutottak az Operaház vezetőségével, hogy mostantól "béke lesz", mivel mindkét fél számára előnyökkel járó kompromisszum született, vagyis mindkét fél elérte azt, amit adott helyzetben optimálisan el lehetett érni. Ehhez képest mellbevágásként érte a dolgozókat és a szakszervezeteket a tervezett létszámleépítés híre. Noha – mint mondta –, a kollektív szerződés aláírását megelőző tárgyalások során a bérmegállapodás teljesítésével járó anyagi terhek miatt az intézmény vezetősége megemlítette ezt a lehetőséget is.
Véleménye szerint az, hogy az intézmény által bejelentett létszámleépítés mértéke nem éri el a csoportos létszámleépítés határát, többféleképpen értelmezhető. Az egyik lehetőség, hogy több hullámban több embert küldenek el, mint tennék azt például a csoportos létszámleépítés keretében - fejtegette az Mfor-nak. Mint mondta, egyelőre nem lehet tudni, hogy hány dolgozót bocsátanak el: jelenleg arra vár, hogy a vezetőséggel egyeztessenek a továbbiakról. Ám azt hozzátette: "ha a tagjainkhoz hozzányúlnak, kitör a balhé, ismét sztrájk lesz".
