Augusztus végén kapott szárnyra a hír, miszerint a Magyar Állami Operaház dolgozói csoportos, akár kétszáz főt is elérő létszámleépítéstől tartanak. Az intézményben azután kezdtek terjedni az aggodalmat kiváltó híresztelések, miután Hankó Balázs frissen kinevezett kultúráért és innovációért felelős miniszter egyeztetésre hívta Ókovács Szilveszter főigazgatót. Erre tett rá még egy lapáttal az, hogy az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének (ODFSZ) közlése szerint a főigazgató előbb a Zenekari Művészeti Tanács előtt, majd szeptember 6-án az Intézményi Érdekegyeztető Tanács ülésén a társulat tagjait érintő, csoportos létszámleépítést helyezett kilátásba, amivel „viselhetetlen állapot jött létre".
Az ODFSZ végül szeptember 14-én konzultációt kezdeményezett annak érdekében, hogy „a Társulat tagjai a jövőben kiszámítható, és nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat". Emellett egyéb csatornákon is sürgetik a kialakult helyzet mielőbbi tisztázását. Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) Operaházi Bizottságának elnöke és Bárány Balázs Péter, az ODFSZ elnöke levélben fordult a főigazgatóhoz, valamint Hankó Balázshoz. Ebben közölték, hogy a szeptember 27-ei társulati ülésen felszólalnak annak érdekében, hogy az egyre eszkalálódó munkaügyi „kapcsolatok” rendezetté válhassanak, és a főigazgató által „hetek óta lebegtetett jelentős, 200 fő körüli létszámleépítés kérdéskörében is egyértelmű mismásolást mellőző választ kaphasson a társulat”.
Amint arról korábban beszámoltunk: az Operaház májusban jelentette be, hogy a dolgozók fizetésemelését is rögzítő kollektív szerződés aláírása miatt programját és működését érintő egyensúlyjavító intézkedésekre kényszerül bevételének növelése érdekében. Ennek részeként került sor nyáron a csoportos létszámleépítés határát el nem érő dolgozói létszámcsökkentésre. Az intézmény tizenkilenc – az adminisztráció, a színpadi műszak, a támogató tárak és az épületüzemeltetés területén tevékenykedő – alkalmazottat bocsátott el átszervezésre hivatkozva. Erről Bárány Balázs Péter egyszerű megtorlásként beszélt.
Ókovács Szilveszter viszont a Magyar Nemzetnek adott interjújában cáfolni igyekezett a szakszervezeti vezető szavait. Ahogy a lapnak fogalmazott: az, hogy az elbocsátottak között olyanok is voltak, akik korábban sztrájkoltak, nem volt "szempont" az elbocsátáskor, "nem bosszúról volt szó". A nyári létszámleépítés miatt egyébként az MZTSZ és az ODFSZ kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett, ami azóta is zajlik.
Fotó: Depositphotos
Megkerestük a Magyar Állami Operaházat is, hogy tájékoztatást kérjünk a kialakult helyzetről. Közlésük szerint az intézmény egyelőre nem tervez csoportos létszámleépítést. Azt ugyanakkor nem cáfolták, hogy erre a jövőben sem kerül sor, ahogy azt sem, hogy nem várható újabb, a csoportos létszámleépítés határát el nem érő dolgozói létszámcsökkentés. Hozzátették: a szakszervezeti vezetők közlésével szemben – miszerint Ókovács Szilveszter kétszáz fő körüli létszámleépítést helyezett kilátásba – az Operaház főigazgatója szó szerint azt mondta a tárgyalásokon, hogy a márciusi sztrájk nyomán kialakult anyagi probléma hosszabb távú megoldása során „a létező összes eszközt igénybe kell venni az intézmény működőképességének biztosítására, amely elsőrendű cél, minden más, például a munkalehetőség is ebből fakad, és az még nem dőlt el, hogy mely eszközök lesznek ezek”. Mint írták, jelenleg is folynak a költségvetési tárgyalások a fenntartóval, ám a 2025-ös naptári évre szánt támogatási összeg véglegesítéséig ebben a témában nem időszerű nyilatkozni.
Milyen szakszervezeti válaszlépéssel járhat egy esetleges létszámleépítés?
Bárány Balázs Péter az Mfornak elmondta: a tavaszi bérmegállapodást a főigazgató írta alá, ám amennyiben ezt akkor nem látta megvalósíthatónak, nem kellett volna így tennie. „A kudarcos gazdasági működtetés az évadterv hozadékának eredménye, amit inkorrekt a szakszervezetekkel kötött megállapodásra fogni. Nem fair lelkiismeret-furdalást kelteni a társulati tagokban, és létszámleépítéssel rémisztgetni őket” – tette hozzá. Mint mondta, ez rossz hatással van a munkatársi összetartásra, és a napi munkavégzésre is rányomja a bélyegét. Nem titkolta, hogy amennyiben újabb létszámleépítésre kerül sor, akkor ismét sztrájkot fognak hirdetni a munkahelyek megóvása érdekében. Bárány Balázs Péter ugyanakkor fontosnak tartotta leszögezni: „Nem az a cél, hogy az Operában háború legyen, hanem az, hogy a kollektív szerződést, amit aláírtunk, mindkét fél féltő gonddal óvja, igyekezzem az abban foglaltakat megtartani, hiszen az egy adott szó mindkét fél részéről.”
Az ODSZF vezetője azt is megosztotta lapunkkal, hogy a konzultációt nem kizárólag a létszámkérdés miatt kezdeményezték. A másik esedékes és időszerű lépés a munkaszerződések módosítása, ugyanis a 2024. május 8-án aláírt bérmegállapodás értelmében október elsejétől a dolgozóknak további 20 százalékos alapbéremelés jár. Egyelőre nincs jele annak, hogy ez szükséges források híján ne valósulna meg.
Cél a működőképesség biztosítása ...
Felmerül a kérdés, hogy hosszú távon gazdasági szempontból mennyit nyom a latban egy évi több mint tízmilliárd forintos összköltségvetésű intézmény esetében, ha a kiadási oldalról sikerül lefaragnia tizenkilenc, nem vezető pozíciót betöltő foglalkoztatott bérköltségeit. Az ODSZF elnöke szerint a nyáron elbocsátott dolgozók bére csepp a tengerben: kimutathatatlanul alacsony összeget emésztett fel az Operaház összköltségvetéséből.
Minden szentnek maga felé hajlik a keze
Amint arról korábban írtunk, az intézmény oldalán nyilvánosságra hozott költségvetési adatok szerint a Magyar Állami Operaház számára a 2024-es naptári évre előirányzott központi, irányítószervi támogatás 14,84 milliárd forint volt. A jövőben viszont le kell mondania működési költségeinek kiegészítő támogatásáról. A Magyar Közlöny szeptember 19-ei számában megjelent 130 pontos kormányhatározat ugyanis – amiről a Népszava számolt be - azt is tartalmazza, hogy a Magyar Állami Operaház számára "az eddig biztosított forrásokon felül további központi költségvetési többletforrás biztosítása nem szükséges".
Az intézmény költségvetésének jelentős részét teszik ki a személyi juttatások.
2024 első félévében körülbelül bruttó 4,6 milliárd forintot emésztett fel az 1246 foglalkoztatott illetménye és munkabére – az egyéb juttatásokat nem számolva.
Ebből a statisztika alapján 42 vezető illetménye, illetve munkabére több mint 324 millió forint volt, míg a nem vezető pozíciót betöltő 1204 munkavállalóé 4,27 milliárd forint. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a vezetőség hét tagjának személyi juttatásokkal kapcsolatos adatai egy ideje nem érhetők el külön „fülön”. Ami azt jelenti, hogy az egyes szervezeti egységek vezetőit a kelléktár és hangtárvezetőtől kezdve a művészeti igazgatón át a főigazgatóig statisztikailag egy kalap alá vették.
Ugyanakkor az ODFSZ elnöke az intézmény által közzétett hivatalos adatokra hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy alig több mint egy év alatt a vezető állású munkavállalók bére átlagosan 54,5 százalékkal emelkedett, meghaladva a 2,7 millió forintos havi bruttó átlagfizetést. Míg kimutatások szerint a nem vezető állást betöltő operaházi munkavállalók bére 2023. december 31. és 2024. március 31. között átlagosan 35,1 százalékkal növekedett - papíron.
Szerteágazó szálak
Az operaházi belügyek kivesézése és minősítése nem tartozik cikkünk tárgyához, azt azonban még érdemes megemlíteni, hogy jelenleg több fronton is harc zajlik a szakszervezetek és az intézmény vezetősége között. Az elbocsátással kapcsolatos bizonytalanság mellett feszültséget szül a tánckari tagok foglalkoztatásának kollektív szerződésben rögzített feltételei miatt kialakult helyzet is. Egész pontosan az, hogy a különböző napszakokban megtartott balettpróbákat ténylegesen hány szolgálatként számolják el: a szakszervezetek azt sérelmezik, hogy több próbáért mindössze egy szolgálatot számolnak el a táncosoknak.
