<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

A Downing Street szerint csak korlátozott előrelépést sikerült elérni az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének kialakításáról szóló tárgyalássorozat e héten tartott fordulóján.

Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.

Az átmeneti időszak lejártáig, vagyis december 31-ig gyakorlatilag teljes mértékben érvényben marad a brit kilépés (Brexit) előtti szabályrendszer London és az EU viszonyában.

A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.

Az új koronavírus okozta járvány miatt videókapcsolaton tartott, pénteken befejeződött forduló után a Downing Street közölte: ígéretes közeledés volt érzékelhető a szabadkereskedelmi egyezmény egyes központi elemeiben, ám az EU által az áruforgalom szabályozására letett javaslat messze esik mindattól, amit az unió az általa másokkal kötött korábbi szabadkereskedelmi tárgyalásokon felajánlott.

Nem tudni a részleteket

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője nem részletezte, hogy a brit kormány pontosan mit hiányol az uniós javaslatokból, de úgy fogalmazott: az EU indítványai jelentősen csökkentenék a mindkét fél által célként kitűzött, zéró vámterhekre és kvótamentességre törekvő megoldás gyakorlati értékét.

A szóvivő szerint ezért az e héten tartott tárgyalási fordulón csak korlátozott haladást sikerült elérni a nézetkülönbségek áthidalásában.

(Fotó: depositphotos.com)(Fotó: depositphotos.com)

A Downing Street illetékesének beszámolója szerint más területeken is jelentős elvi nézetkülönbségek vannak az EU és London között. Az unió ugyanis olyan feltételeket akar Londonra erőltetni, amelyek más kereskedelmi megállapodásokban nem szerepelnek, és amelyek nem veszik figyelembe, hogy az Egyesült Királyság független országként lépett ki az Európai Unióból.

A szóvivő szerint addig nem lesz előrelépés az egyenlő feltételek megteremtésében és a szabályozási kérdésekben, amíg az EU e feltételekhez ragaszkodik.

A Downing Street szerint a halászat területén például az EU a közös halászati politika által megszabott jelenlegi kvótarendszer fenntartását kívánja elfogadtatni a brit kormánnyal, márpedig ebben az ügyben csak akkor lesz haladás, ha az Egyesült Királyság az idei év végétől saját ellenőrzése alá vonhatja a hozzáférést területi vizeihez.

A brit és az uniós tárgyalóküldöttség a múlt héten három, egy-egy hétig tartó tárgyalási fordulóról döntött. Az első zárult ezen a héten, a második május 11-én, a harmadik június 1-én kezdődik.

Ennyi idő alatt nem fog menni...

Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen a London által elsődleges célként kitűzött átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérése, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.

A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásban szerepel egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre.

Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni, ám a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány határozottan elveti, sőt külön törvényben megtiltotta saját magának és a brit parlamentnek a hosszabbítás lehetőségét.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.