Összesen 637 milliárd forint kamatot fizetett ki a kormány a költségvetés adóssága után az év első hat hónapjában. Ezt csak minimális mértékben csökkentette az 59,3 milliárdnyi kamatbevétel, ami azt jelentette, hogy a büdzsé nettó kamatkiadása az év első hat hónapjában 577,7 milliárd forint volt. Ez valamennyi magyar állampolgárra vetítve 58 ezer forintot jelent.
Ha a második félévben ugyanolyan összegben fogunk kamatokat fizetni, mint tavaly, akkor a nettó kamatkiadások 1 008 milliárdra fognak rúgni az idei 12 hónap alatt. A 9,9 millió magyarra vetítve ez fejenként 101 818 forintot jelentene a ma született csecsemőtől az aggastyánig.
Bődületes szám, de akármilyen nagynak tűnik is, örülnünk kell neki. Az éves nettó kamatkiadási terv ugyanis 1144 milliárd forint, vagyis fejenként 115,5 ezer lenne. De nemcsak a célszámhoz viszonyítva, hanem a 2012-es tervszámokhoz képest is jól állunk. Tavaly ugyanis 106,7 ezer forint nettó kamatkiadás jutott egy-egy magyar állampolgárra.
Mindez természetesen költségvetési szempontból is kedvező, hiszen – feltételezve a tavalyi második félévi adatok idei ismétlését – az 1008 milliárdos 12 havi gördülő kamatkiadás immár 136 milliárd forinttal kevesebb, mint a költségvetésben szereplő 1144 milliárdos összeg. Vagyis az első negyedéves 100 milliárd után immár ekkora puffer van az idei büdzsében.
Persze az hangsúlyozni kell, hogy ezek a számítások csak akkor "állnak", ha valóban olyan lefutású lesz az idei évben is a kamatkiadás, mint amilyen az elmúlt években volt. 2012, ’11 és ’10 során például az első hat hónapban a teljes nettó kamatkiadás 59, 60, illetve 56 százalékát "abszolváltuk".
Vagyis ha idén is hasonló mértékben "fejnehéz” lesz a költségvetés a kamatok szempontjából, akkor komoly tartalékok maradhatnak a büdzsében. Kérdés, hogy ezt az összeget mire akarja a kormány felhasználni, lemond-e ennek egy részéről azzal, hogy elsősorban politikai okokból előtörleszti az IMF-mentőcsomagból még hátralévő 2,1 milliárd eurót.
Ahogy azt a múlt héten Varga Mihály is hangsúlyozta, az összeg rendelkezésre áll, de a döntés a kamatszámítások kérdése. (Júniusban 3,6 milliárd eurója volt a kormánynak a jegybankban, lásd: Feltöltjük a párnacihákat? Soha ennyi készpénzünk nem volt még) Ráadásul ezekkel a számításokkal a kormány nemcsak a költségvetés alakulására, hanem a hatalmas jegybanki veszteségekre is hatással lehet. Ha ugyanis az IMF-előtörlesztés miatt lecsökkenő pufferét a drágább forintforrásokból akarja visszaállítani, akkor azzal segít az MNB-nek, viszont ront a saját kamatmérlegén. Ha viszont a Varga által említett 6-700 millió dolláros kötvénykibocsátással akar élni, akkor a hatalmas kamatveszteség a jegybanknál marad és nagyon úgy néz ki, hogy hiába a múlt heti 100 milliós "üzlet a bankokkal", a Növekedési Hitel Program harmadik pillére kudarcba fog fulladni.
szp
mfor.hu
