Az EU a saját költségvetéséből 3 milliárd eurót, 1,6 milliárd euró kedvezményes kölcsönt és 1,4 milliárd euró támogatást nyújt, emellett pedig Ukrajna összesen 8 milliárd eurót kaphat az Európai Beruházási Banktól (EIB), valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD).
A csomaggal az Európai Unió az Ukrajna gazdasági és politikai reformját elősegíteni hivatott nemzetközi erőfeszítésekhez óhajt hozzájárulni - közölte az Európai Bizottság elnöke.
"Az ukrán helyzet próbára teszi képességünket és elszántságunkat, hogy stabilizáljuk szomszédságunkat, és új lehetőségeket kínáljunk sokak számára, ne csak keveseknek. Meg kell felelnünk ennek a kihívásnak" - jelentette ki José Manuel Barroso.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a csomag egyes elemei viszonylag gyorsan megvalósíthatók, több viszont további tervezést és előkészítést igényel, valamint a tagállamok kormányait tömörítő tanács és az Európai Parlament "sürgős és aktív" támogatása is szükséges hozzájuk. Brüsszel mellett más országoknak és a többi nemzetközi pénzügyi intézménynek, különösen az IMF-nek és Világbanknak is szerepet kell vállalnia Ukrajna támogatásában.
Az MTI birtokába jutott egy belső bizottsági dokumentum, amelyben a brüsszeli testület azt írja, hogy az uniós szerepvállalás elsőszámú feltétele az, hogy a ukrán kormány "reformorientált" legyen, és így az EU és a nemzetközi közösség tárgyalópartnere lehessen a következő időszakban.
A jelentős összegű támogatás mellett Barroso azt is bejelentette, hogy az Európai Bizottság kész vendégül látni Brüsszelben egy konferenciát, amelyen az arra hajlandó országok és nemzetközi szervezetek felajánlhatják támogatásukat Kijev számára. Barroso arról is beszélt, hogy, ha Ukrajna aláírja a már korábban jóváhagyott társulási és szabadkereskedelmi egyezményt, akkor az Európai Unió szükség esetén a rá eső kötelezettségeket, kereskedelmi könnyítéseket a megszabott határidő előtt, aszimmetrikusan is végrehajthatja, így Ukrajna számára előbb szűnnének meg a kereskedelmi akadályok, mint ahogy az ukrán piacot Kijev kénytelen lenne megnyitni. Brüsszel úgy számol, hogy a szabadkereskedelmi egyezménynek köszönhetően az ukrán exportőrök félmilliárd euró értékű vámot spórolhatnának meg, pusztán az agrártermékek után fizetendő importvámok összességében csaknem 400 millió euróval csökkennének.
A közlemény tanúsága szerint Brüsszel már a megállapodás aláírása előtt kedvezményeket tenne Kijevnek, az MTI birtokába jutott nem nyilvános dokumentum szerint viszont ehhez az Európai Parlament április 17-i feloszlatása előtt szavaznia kellene a strasbourgi plenáris ülésnek, és a szakminiszterek tanácsának is sürgősen foglalkoznia kell a kérdéssel.
A bizottság közlése szerint a csomag Ukrajna energiaellátásának diverzifikálását is elősegítené, a tervek szerint Lengyelország és Magyarország után Szlovákiában is meg kívánják teremteni annak lehetőségét, hogy ne csak Keletről Nyugat felé, hanem az ellenkező irányba is lehessen gázt szállítani azokon a vezetékeken, amelyek Ukrajnával kötik össze ezeket az országokat. Emellett az EU az ukrán gázszállító rendszer modernizációját is támogatni kívánja "annak érdekében, hogy az ukrán gáztovábbító-rendszer továbbra is az Európába irányuló gázszállítások kulcsfontosságú tranzitútvonala lehessen".
A bizottság az ukrán állampolgárokkal szembeni vízumkényszer eltörlésének lehetőségét is megemlíti, amennyiben az új ukrán kormány teljesíti ennek feltételeit. Az MTI által látott nem nyilvános előkészítő anyag szerint ezen a területen a tagállamok gyors és látványos lépéseket tehetnek, és támogatni kell Ukrajnát a vízumliberalizációs akcióterv végrehajtásában, amelyet követően fél éven belül eltörölhető a vízumkényszer a schengeni övezetbe három hónapnál rövidebb időre beutazó ukránokkal szemben.
"Ez viszont rövid távon nem fog bekövetkezni, és mindenféleképpen csak annak függvényében lehetséges, hogy az új (ukrán) hatóságok hogyan lépnek fel a korrupció és a diszkrimináció ellen" - áll a belső bizottsági előkészítő anyagban.
MTI
