A most lejáró 7 éves futamidejű és 1,67 százalékos kamatozású kötvényt 2006. március 17-én bocsátottuk ki. Ugyan a jen azon kevés devizákhoz tartozik az idei évben, melyhez képest a forint erősödni tudott, ez az árfolyamnyereség nem jelent megtakarítást a költségvetés számára. Sőt, a forintnak az euróval szembeni gyengülése miatt elméletileg összességében közel 5 százalékkal többe kerül a mostani törlesztés, mintha arra december végén került volna sor.
Az Államadósság Kezelő Központ ugyanis az árfolyamkockázatok mérséklése érdekében valamennyi, nem euróban denominált kötvényre úgynevezett devizaswap megállapodásokat köt. Ez egy azonnali és egy határidős devizaügyletet jelent. A fenti jen kötvény esetében például a kibocsátás időpontjában befolyó 50 milliárd jent azonnal euróra cserélték (majd forintra), melyet a lejárat időpontjában, vagyis ma cserélnek vissza jenre, amiből a kötvénytulajdonosokat kifizetik. Mivel a mostani, visszaváltás előtti árfolyamot a hét évvel ezelőtti euró-jen árfolyam és az akkori irányadó kamatok határozzák meg, így a jen mostani gyengülése indifferens a visszafizetéssel kapcsolatban. A lejárattal összefüggő költségünk a devizaswapnak köszönhetően tehát egyetlen egy tényezőtől függ, mégpedig attól, hogy mennyiért tudjuk azt az eurómennyiséget "beszerezni", mely a jen visszaváltását biztosítja. Ez alapján pedig elvileg rosszabbul állunk, mint tavaly év végén, hiszen az akkori 291,29 forintos euró 305,5-re drágult. Ugyanakkor ez esetben ez nem jelent tényleges pluszkiadást, hiszen ez a devizamennyiség bőven a kormány rendelkezésére áll a februári devizakötvény-kibocsátásnak (is) köszönhetően, így azt nem kell "a piacon megvásárolnia".
A forint gyengülése egyébként hasonló többletköltséget jelent a még idén lejáró devizakötvények, a kötvények után fizetett kamatok, valamint az IMF-hitel törlesztőrészletei, illetve azok kamatai, költségei esetén is. Természetesen ezeknél a tételeknél is csak abban az esetben jelent tényleges pluszkiadást a forint gyengülése, ha azok devizafedezetével még nem rendelkezik a kormány. Ugyanakkor a kabinet az MNB legfrissebb, február végi statisztikája szerint 4,71 milliárd eurónyi (1 439 milliárd forintnyi) devizabetéttel rendelkezett, valamint még a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban is található - a december végi statisztika szerint és akkori árfolyam mellett - mintegy 206 milliárd forintnyi devizaeszköz.
Elméleti veszteségek
A mai jenkötvény mellett 2013-ban már csak egy kötvényünk fog lejárni, mégpedig májusban egy 3,5 százalék kamatot fizető, 5 éves lejáratú, 150 millió svájci frank (36,16 milliárd forint) névértékű. Ha addig nem változik a forintnak az euróval szembeni árfolyama, akkor a devizaswap miatt elviekben itt is egy közel 5 százalékos többletköltséggel számolhatunk ahhoz képest, mint amit a decemberi végi euró-forint kurzus jelentett volna. Ugyanakkor ez esetben is elmondható, hogyha a kormány a jegybanknál vezetett devizabetétjéből fizeti ki a kötvénytulajdonosokat, akkor ez nem jelent pluszkiadást.
A kamatfizetésekkel kapcsolatban is természetesen hasonló helyzet áll fenn, ebben az esetben azonban nehezebb számszerűsíteni, mivel a kötvények eltérő rendszerességgel fizetnek kamatot, és a swapok is "eltérítik azokat" (ráadásul adatok hiányában ezekkel nem is tudunk számolni). Ha az Államadósság Kezelő honlapján elérhető információkból indulunk ki, akkor a decemberi végi árfolyamokkal számolva 263 milliárd forint volt a nemzetközi kötvények után fizetendő kamatok összege. A forint gyengülése ez esetben is egy 5 százalékos többletkiadást jelentene azokra a tételekre, amelyek idén még nem kerültek kiegyenlítésre. Hogy ez a teljes kamatkiadásnak mekkora részét teszi ki, nehéz megbecsülni, mivel a kamatkiadások lefutása évről évre eltérő szerkezetű.
A kamatkiadásoknál egyszerűbb megbecsülni azt, hogy a forint gyengülése milyen többletköltséget jelent az IMF-törlesztések esetén. A Nemzetközi Valutaalap honlapja szerint Magyarországnak idén még mindegy 3,82 milliárd eurónak megfelelő összeget (3,32 milliárd SDR-t) kell visszafizetnie a szervezetnek, ami 305,5 eurós árfolyam esetén 1168 milliárd forintot jelent. Ha a decemberi végi 291,28-as kurzussal számolnánk, akkor a kiadás 1114 milliárdot tenne ki, vagyis az idei évben még az IMF-nek fizetendő részletek, kamatok és díjak a gyenge forint miatt 54 milliárdos pluszkiadást jelentenek. A 2013-as költségvetésben szereplő 283,4 forintos euróval számolva a többletkiadás értelemszerűen még magasabb, körülbelül 82,5 milliárd forint.
mfor.hu
