Az önkormányzatok gazdálkodását összefoglaló jelentés elkészítésével az Állami Számvevőszéknek többek között az volt a célja, hogy értékelje, a vizsgált 2007-2010 közötti időszakban milyen tényezők játszottak szerepet az önkormányzati alrendszer pénzügyi egyensúlyi helyzete és adósságállománya alakulásában, illetve milyen finanszírozási problémákkal kellett szembenéznie. Ezt az elemzést egyébként a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi önkormányzatok ellenőrzése és 304 városi önkormányzat adatszolgáltatása alapján készítették el a szakemberek.
Átlagosan 125 ezer forintos adósság jut egy lakosra
A jelentés szerint 2010-ben az ország egy lakosára jutó önkormányzati adósságállomány 125 ezer forint volt, mely az egyes településtípusonként eltér, hiszen például a megyei jogú városokban az egy főre jutó adósságállomány 32 százalékkal magasabb az országos átlagnál: 165 ezer forint. Mint arról a tavaly év végi ÁSZ-jelentések alapján beszámultunk a megyei jogú városok önkormányzatának adóssága nagymértékben megemelkedett 3 év alatt, melyért döntő részben a kötvénykibocsátások és az árfolyamváltozások tehetők felelőssé. Ezt a következtetést erősíti az ÁSZ friss jelentése is: "az önkormányzati alrendszer eladósodását a kötvénykibocsátások és a hitelfelvételek okozták".
Durván megugró adósságállomány
Az alrendszer 2010. december 31-én összesen 1247 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkezett. A pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek 2010-ben a három évvel korábbi állapotokhoz képest összességében 77 százalékkal emelkedtek, persze a differenciáltság ennél a tételnél is megmutatkozik, hiszen a fővárosnál 8,8 százalékos emelkedésről számol be az ÁSZ, mely jelentősen elmarad a többi önkormányzat kötelezettségnövekedésétől. A megyei önkormányzatoknál ugyanis 143 százalékkal ugrott meg a kötelezettség, a megyei jogú városoknál 100 százalékkal, a városoknál pedig 92 százalékkal. "A rövid lejáratú kötelezettségek 91 milliárdról 170 milliárd forintra, míg a hosszú lejáratú kötelezettségek 503 milliárdról 886 milliárdra emelkedtek" - részletezi a jelentés.
A 2010-es adósságállomány koncentráltságát jelzi egyébként, hogy a 19 megyei és a 23 megyei jogú városi önkormányzatot terheli a teljes alrendszer adósságának 40 százaléka, vagyis 501 milliárd forint, a 304 városi önkormányzatot pedig annak 31 százaléka (382 milliárd forint). Ezzel szemben a fővárosi és a kerületi önkormányzatok adósságállománya együttesen 22 százalékot tesz ki, összegben ez 270 milliárdot jelent.
Részleteiben a fentiek azt jelentik, hogy a megyék adósságállománya 2007-2010 között kötel két és félszeresére, 163 milliárd forintra emelkedett, melynek 70 százaléka fejlesztési, 30 százaléka pedig működési célokat szolgáló kötvénykibocsátásokból, hosszú és rövid lejáratú hitelfelvételből egyaránt származó kötelezettség volt.
A megyei jogú városok esetében azonban már nagyobb számokról kell beszélni, hiszen a kötelezettségállomány a vizsgált időszakban 169-ről 338 milliárdra emelkedett (duplájára a korábbinak), ezen belül mindössze 15 százalékot tett ki az év végi értékelés során elszámolt árfolyamveszteség. A városi önkormányzatoknál pedig 92 százalékos emelkedés történt, hiszen a 2007. évi 199 milliárd forint után már 382 milliárdról árulkodtak a könyvek. Ezen belül a hosszú lejáratú kötelezettségek voltak azok, melyek nagyobb mértékben, közel duplájára nőttek: 163 milliárdról 303 milliárd forintra.
Csökkenő bevételek és többségében mérséklődő kiadások
A fentiek mellett ugyan kisebb mértékű, de nem elhanyagolható problémát jelentett az is az önkormányzatok esetében, hogy az alrendszer teljes bevétele a 2007. évi 2328 milliárd forintról 3 év alatt 2235 forintra csökkent, ami 4 százalékos mérséklődést jelent. A csökkenéshez valamennyi önkormányzat esetében a kiadások mérséklésére tett központi intézkedésekhez kapcsolódó forráskivonás járult hozzá - ide tartozik például a járulékmérséklés, a 13. havi illetmény megszüntetése. A csökkenő központi támogatások miatt megnövekedett az önkormányzati saját bevételek szerepe is, főleg a megyei jogú városi és városi önkormányzatoknál.
A finanszírozási rendszer problémájára hívja fel a figyelmet a jelentés szerint az a tény is, hogy míg 2010-ben a 304 városi önkormányzatból csak 51 részesülhetett 1,9 milliárd forint úgynevezett ÖNHIKI támogatásban (önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása), addig 2011-re ez a szám 156-ra emelkedett, a támogatás összege pedig már 9,2 milliárd volt.
Ha megnézzük a folyó kiadásokat, akkor azok nagysága 2010-re mindössze 50 milliárd forinttal, vagy 2,6 százalékkal mérséklődtek (a 4 százalékos bevételcsökkenés mellett). A működési kiadásokon belül a személyi juttatások 10,8 százalékkal 924 milliárdra csökkentek, a dologi kiadások azonban emelkedtek, ami csak nehezítette a helyzetet. Ez utóbbi esetben egyébként az energia áremelkedések, az áfakulcs-emelés hatása játszott szerepet.
Több településnek sürgősen lépnie kell valamit
Végeredményben az Állami Számvevőszéktől a megyei jogú városi önkormányzatok 39 százaléka, míg a városi önkormányzatok 50 százaléka a pénzügyi egyensúlyi helyzet azonnali helyreállítására kapott felhívást. A további önkormányzatok összesen 27 százalékának pedig a pénzügyi egyensúlyi helyzet középtávú biztosítása érdekében tettek intézkedést igénylő javaslatokat, míg 26 százalénak az egyensúly hosszú távú megőrzésére hívták fel a figyelmet. "A megyei önkormányzatok adósságállományának kezelése a rendszer 2012. évi átalakítása után a Magyar Állam feladata lett. Ez az adósságállomány így kikerült az önkormányzati alrendszerből, de a kötelezettségek teljesítése az államháztartás szintjén ugyanúgy fennáll" - összegzi a jelentés.
Székely Sarolta
mfor.hu
