Bár a lapunk által megszólaltatott szakemberek többsége szerint májusban sem várható a jegybanki alapkamat csökkentése, van, aki úgy véli, már kedden kamatot vághat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Az Mfor Elemzői Konszenzusnak nyilatkozó szakértők közül Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője úgy véli, nagyobb esélyt van a monetáris lazításra, mint a kamattartásra.
A jegybank utoljára februárban döntött egy 25 bázispontos kamatcsökkentésről, ami után Varga Mihály, az MNB elnöke úgy fogalmazott,
„a februári lazítás nem jelenti egy kamatcsökkentési ciklus kezdetét és a jegybank vezetése továbbra is ülésről ülésre dönt a monetáris kondíciókról”.
Az ezt követően kitört iráni háború és az annak nyomán kialakult energiaár-robbanás miatt azóta azonban egyelőre elképzelhetetlenné vált az újabb kamatvágás.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
A szakértők többségének álláspontja szerint a kivárás alapja az, hogy
az MNB megvárja, milyen adatok érkeznek a júniusban közzéteendő Inflációs Jelentésben.
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője azt hangsúlyozta, a bizonytalanság miatt a jegybank kivárhat még a májusi ülésen annak érdekében, hogy június végén már tisztábban lásson a várható inflációs folyamatokat illetően. „Ez megfelelne a sokat hangoztatott óvatos és türelmes monetáris politikának” – húzta alá.
Szintén a jegybank korábbi kommunikációjára hivatkozik Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza is azt idézi fel, „túl sokszor hallottuk a jegybanki vezetők szájából az elmúlt időszakban, hogy a júniusi Inflációs jelentés lesz az igazodási pont és a friss előrejelzéseket mindenképpen érdemes lenne megvárni”. Hozzá nagyon hasonlóan vélekedik az MBH Elemzési Centrum igazgatója, Árokszállási Zoltán, aki úgy véli, a júniusi dokumentum fontosságára rávilágított a jegybank, és ez alapján a nyár első hónapjában tér nyílhat a kamatcsökkentésre. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is azt idézte fel, az MNB kommunikációja a júniusi Inflációs Jelentés megjelenésével párhuzamosan lehetséges, hogy csökkenteni fogják az alapkamatot.
Infláció: kedvező jelen, bizonytalan jövő
A hazai inflációs adat most még jól mutat, Molnár Dániel arra mutatott rá lapunknak, az áprilisi, 2,1 százalékos mutató kedvezőbb, mint amit a márciusi Inflációs Jelentésben a jegybank előrejelzett. Trippon Mariann pedig azt emelte ki lapunknak,
„a piaci szolgáltatások éves inflációja 4,6 százalékra lassult, a havi átárazás visszafogott volt”.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
És bár Regős Gábor úgy érzi, év végére a fogyasztóiár-index a magas energiaárak miatt elérheti az 5 százalékot, Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője sokkal optimistább, úgy véli, az árrés- és üzemanyagárstop meghosszabbítása okán a vártnál kisebb mértékű lehet a második félévi pénzromlási mutató. Azt azonban ő is megjegyzi, a bankok és telekommunikációs szolgáltatások szinte azonnali áremelései a szolgáltatások oldaláról növelik az inflációs nyomást. Ezzel kapcsolatban Trippon Mariann úgy vélekedik, noha ezekben a szektorokban a következő hónapokban megvalósulnak az elmaradt inflációkövető áremelések, ennek ellenére a CIB-nél úgy gondolják, a pénzromlási mutató decemberre 4 százalékig vagy kicsit e fölé kúszhat, az éves átlagos infláció pedig 3 százalék körül alakulhat, és azt várják, hogy az MNB stábja a júniusi Inflációs Jelentésben a márciusi prognózisát lefele korrigálja majd.
A lapunknak nyilatkozó elemzők egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a jövő keddi kamatdöntés legfontosabb külső kockázata továbbra is a közel-keleti konfliktus, különösen a Hormuzi-szoros körüli feszültség. A geopolitikai helyzet nemcsak a pénzpiacok hangulatát, hanem az inflációs pályát is közvetlenül befolyásolja, ezért az MNB számára ez a legkritikusabb változó.
Virovácz Péter szerint „bármikor jöhet egy geopolitikai eszkaláció (…) ami az egekbe löki a nyersanyagok árát”. Az ING Bank vezető elemzője rámutat, a világ több pontján már megjelentek az energiaár- és ellátásilánc-sokk másodkörös hatásai, és bár Magyarországon ezt az erős forint és az árszabályozások egyelőre tompítják, a helyzet gyorsan változhat. Virovácz arra is figyelmeztet, hogy
„a piac talán túlságosan is optimista”,
egyben rámutat, a tározók feltöltésének megkezdése miatt hamarosan megindul a kereslet felfutása, míg az egyre szűkösebb kínálat pedig gyorsan és jelentősen megemelheti a gázárakat. De az olaj, illetve az üzemanyagok esetében is rekord mértékben fogynak a készletek és akár heteken belül elérkezhet a töréspont – húzta alá az ING Bank szakértője.
Aradványi Péter hasonlóan látja a helyzetet. Az Equilor szakértője rámutat, „a tartalékok gyors ütemben fogynak, így egyre közelebb kerülünk egy hirtelen kőolajár-emelkedést okozó energiapiaci sokkhoz”. A döntéshozók ugyan átmeneti mentességekkel próbálják enyhíteni a kieső kínálat árfelhajtó hatását, de ezek hatása korlátozott, és a piac egyre kevésbé reagál a megnyugtatónak tűnő, a konfliktus megoldása irányába mutató hírekre.
A Gránit Alapkezelő szakértője pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az olajárak lassú, de tartós emelkedése „elméletben gyengíti a forintot”, ami megoldaná a túl erős forint „problémáját”. Regős Gábor úgy véli, a monetáris lazítást a jegybank „könnyű szívvel meg tudná tenni”, ha az olajárak ha nem is az eredeti szintre, de érdemben csökkennének.
Tényleg túl erős a forint?
Sőt, a forint árfolyama a mostani szintnél még erősebb is lehet Regős Gábor szerint. Ennek oka nemcsak az iráni válság lezárásának lehetősége, hanem az EU-s források megérkezésének folyó fizetési mérlegre gyakorolt kedvező hatása is – fejtette ki a Gránit Alapkezelő szakértője.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Az uniós pénzek feloldásával kapcsolatos pozitív várakozások jelentősen hozzájárultak a forint erősödéséhez és az állampapírpiaci hozamok csökkenéséhez – véli Aradványi Péter, és szintén az ország kockázati megítélésének javulását emelte ki Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője arra is emlékeztetett, Kármán András pénzügyminiszter egy konferencián azt mondta,
„kedvezőbb lenne, ha a konvergencia a hozamokban és kevésbé az árfolyam felértékelődésében csapódna le”.
A szakember hangsúlyozta, a kockázati megítélés javulása tartós, ugyanis a legutóbbi kamatdöntő ülés óta a hazai tízéves hozam 5,7 százalék alá süllyedt, a német 10 éves hozam feletti felárunk a választások előtti 370 bázispontról 250 bázispont alá csökkent, miközben a CDS felárunk is 40 bázisponttal szűkült.
Nemzetközi szinten viszont meglehetősen héja a hangulat. Molnár Dániel szerint a piac az Európai Központi Bank (EKB) esetében már júniusban is szigorítást vár, és októberig két további kamatemelésre számítanak. Aradványi Péter ennél csak egy árnyalatnyival optimistább, szerinte kettő kamatemelés biztos, a harmadik pedig „nagyon valószínű”. Náluk valamivel derűlátóbb Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő szakértője szerint „nem biztos, hogy egy egyébként is alig növekvő gazdaságban egy kínálati sokknál már kamatot kellene emelni”. Szerinte Frankfurtban reménykednek abban, hogy a június 11-i ülés előtt megoldódhat az iráni válság, így elmaradhat az uniós monetáris szigorítás.
Hogy a tengerentúlon mi várható, arra vonatkozóan eltérőek az elemzői várakozások. Míg az MGFÜ szakértője szerint a piaci árazások alapján nagyobb az esélye a szigorításnak, mint annak, hogy fennmarad a jelenlegi kamatszint, addig az Equilornál úgy vélik, a magasabb irányadó ráta és az alacsonyabb energiakitettség miatt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed akár ki is várhat az év során a kamatemeléssel. Aradványi Péter emellett úgy véli, régiónkban a cseh és a lengyel jegybanktól is legalább 2-2 kamatemelés várható. Ehhez Regős Gábor azt fűzte hozzá, hogy a rövid távú magyar kamatok magasabbak, mint amit Varsó meghatározott, így ez teret enged egy hazai lazításnak.
Már ma? Esetleg júniusban? Vagy csak jövőre?
Mint jeleztük, a leginkább optimista előrejelzést Trippon Mariann tette, a CIB Bank vezető elemzője már most nagy esélyt ad a kamatcsökkentésnek.
Az MBH Elemzési Centrum igazgatója, Árokszállási Zoltán úgy véli, júniusban „tér nyílhat” egy kamatcsökkentésre, ők az év végére 5,50, a jövő év végére pedig 5 százalékos alapkamatot várnak.
Molnár Dániel szerint a jegybank most „erős üzenettel tovább tesztelheti a piacot és előkészíthet egy júniusi kamatcsökkentést”, az MGFÜ vezető elemzője most arra számít, az év végén 5,75 százalék lehet az alapkamat.
Regős Gábor is két további kamatvágásra számít 2026-ban, ebből az elsőt júniusra várja. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt is elárulta, jövőre újabb 2-3 monetáris lazítást jósol.
Virovácz Péter azonban kitart a konzervatív monetáris politikai irányvonal mellett. Az ING vezető közgazdásza bár nem zárja ki a júniusi kamatvágás lehetőségét, de nála a mérleg másik serpenyőjében a túl sok inflációs kockázat szerepel, ezért ő maga csak 2027-re datálja a következő kamatcsökkentést.
Az Mfor Elemzői Konszenzus korábbi cikkei ide kattintva olvashatók. >>>
