Végre kiderül, hogy pontosan mire gondolt a Nemzetgazdasági Minisztérium, amikor szerkesztőségünket türelemre intette az internetadóval kapcsolatos kérdésünk megválaszolásakor. Íme, a részletek az internetadóról!
A tavalyi 57 milliárd forintos előirányzathoz képest 69,2 milliárd forintot vár a kormány jövőre a távközlési adóból, amelyet kiterjesztenek az internetszolgáltatásra is. Ez 21,4 százalékos növekedést jelent. 2013-ban egyébként 46,9 milliárd forint folyt be az adónemből, vagyis a kormányzat egyre nagyobb "szerepet szán" a távközlési szolgáltatásoknak és a kommunikációnak a költségvetés bevételi oldalán. Ugyan a kormány a törvényben deklarált módon 25 milliárdot vár az internetforgalom után, a távközlésiadó-bevétel viszont csak 12,2 milliárddal emelkedik. A 12,8 milliárdos különbség nagyobbik része (8 milliárd forint) arra vezethető vissza, hogy a távközlési adóból a társaságok levonhatják előző évi társasági adó befizetésüket, míg kisebbik hányada arra enged következtetni, hogy a telefonálás és az SMS-ek után jövőre a kormány kevesebb pénzre számít.
A költségvetési törvénytervezet szerint az internetszolgáltatásokra is kiterjesztett adó valóban felső korláttal érkezik, amely - ahogy azt korábban már megtudtuk -, magánszemély előfizetők esetében 700, nem magánszemély előfizetők esetében pedig 5000 forint lesz. A Tállai András NGM államtitkár által említett alsó korlát nem szerepel a költségvetésben, mint ahogy annak sincs nyoma, hogy a felső korlát háztartásonként lenne érvényes.
Netadó: az apokalipszis elmarad, de jön más
Netadó: több kérdést nyitott a kormány, mint amennyit Rogán bezárt
Az internetadó szó egyébként valóban nem szerepel a 306 oldalas törvényjavaslatban, ahogy arról az NGM szerkesztőségünket már korábban tájékoztatta.
A kormány továbbra is fenntartja vállalását, miszerint 2018-ig minden háztartásba eljuttatja a szélessávú internetet. Korábbi közlésük szerint a befolyó pénzek részben ezt fedeznék.
mfor.hu
