Fokozódik a lakosság hitelfelvételi kedve, a személyi kölcsönök és a lakáshitelek iránt is egyre nagyobb az érdeklődés - derül ki a hitelajánlatok online összehasonlításával foglalkozó BankRáció.hu legfrissebb elemzéséből, amely a hitelfelvételt tervezők kalkulációi alapján nézte a lakossági hitelpiac alakulását.
Az idén a BankRáció.hu ügyfelei átlagosan közel 1,3 millió forintos személyi kölcsönre kértek ajánlatokat, ami éves szinten 10 százalékos növekedést jelent a kalkulált összeget tekintve, a 2015-ös 1 millió forintos átlagot pedig 30 százalékkal múlja felül. A lakáshitelek esetében az idén 13 millió forint volt az átlag, ami lényegében megegyezik a 2016-os adattal, de a 2015-ös szinthez képest 75 százalékos növekedést jelent.
Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője az adatokat értékelve azt mondta: tavaly megtörtént a hitelezési fordulat és emelkedésnek indult a lakossági piac. Ez több tényezőnek köszönhető, elsősorban a korábbinál jóval alacsonyabb kamatoknak. Az alacsonyabb kamatok jelentőségét mutatja a következő példa: 2012 júniusában például a lakáscélú hitelek átlagos piaci kamata 10,78 százalék volt, szemben az idén júniusi 4,48 százalékkal. A kamat csökkenése azt jelenti, hogy egy 20 éves futamidejű lakáshitel esetében öt évvel ezelőtt a havi 80-82 ezer forintos törlesztés egy 8 millió forintos hitelre volt elég, míg most ugyanekkora törlesztés mellett már 13 millió forintot lehet kapni.
Az oldal elemzése szerint a személyi kölcsönöknél a kalkulált átlagos összeg növekedése egyrészt utal arra, hogy a háztartásoknak nőtt a felhasználható jövedelme, másrészt pedig bátrabban mernek belevágni a hitelfelvételbe. A lakáshitel-összegeknél a 2015-höz képest bekövetkezett 75 százalékos növekedéshez a lakásárak emelkedése mellett az állami lakástámogatási program, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény is hozzájárult. A kalkulált hitelösszegek emelkedésénél látványosabban mutatja a hitelpiaci élénkülést a hitelkalkulációk számának alakulása.
A személyikölcsön-kalkulációk száma az idén 400 százalékkal nőtt éves összevetésben, a lakáshitel-kalkulációk száma pedig 480 százalékkal emelkedett. Gergely Péter szerint a kiemelkedő bővülésben fontos szerepe van annak, hogy egyre több a tudatos igénylő, akik a hitelfelvétel előtt alaposan átnézik a bankok hitelkínálatát. Egyre többen vannak, akik már látják azt is, hogy nem feltétlenül a számlavezető bankjuk adja a legjobb ajánlatot akár személyi kölcsönről, akár lakáshitelről van szó. Ráadásul a bankok ügyfelekért folytatott versenye miatt az ajánlatok nagyon rövid idő alatt jelentősen változhatnak.
A lakossági hitelezés felfutásáról Gergely Péter elmondta: a hivatalos jegybanki adatok alapján az idei első félévben az új lakáshitelek összege az előző év azonos időszakához képest 37 százalékkal 297 milliárd forintra nőtt, a személyi kölcsönök összege pedig 51 százalékkal 141 milliárd forintra emelkedett.
„Ez ugyan látványos növekedés, de nem kell félni egyelőre a túlzott eladósodástól. A jelenlegi szabályozás ugyanis komoly fékeket biztosít, ezek közül az egyik legfontosabb, a jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó korlátozás. Ez ugyanis nem engedi, hogy egy-egy hitelfelvevő vagy háztartás a nettó jövedelmének 50 százalékánál nagyobb havi törlesztést vállaljon be”.
Az átlagon felüli keresettel rendelkezőknél kicsit magasabb a limit, aki ugyanis legalább 400 ezer forintos havi nettóval rendelkezik, annál 60 százalék a korlát. Gergely Péter szerint ezek a limitek biztosítják, hogy ne adósodjanak el túlzottan a háztartások. „Fontos azonban, hogy nem érdemes teljesen kifeszíteni a családi költségvetést. Éppen ezért érdemes inkább a nettó jövedelem 30-40 százalékáig eladósodni és olyan hitelajánlatot választani, ahol minél hosszabb be van fixálva a törlesztő” - fogalmazott a szakember. A havi törlesztés összege pedig - legyen szó bármilyen hitelről -, jelentősen mérsékelhető a kínálat alapos áttekintésével.
mfor.hu
