A Die Welt című lap csütörtöki beszámolója szerint a hitelintézet számításai alapján a német háztartások a 2010-2014-es időszakban a megtakarításaik után járó kamatok meredek csökkenése miatt 112,5 milliárd euró veszteséget szenvedtek el, ami a szövetségi költségvetés egy évi kiadásainak nagyjából harmadát kitevő összeg.
Az Európai Központi Bank (EKB) irányadó kamata 2000-től 2008 októberéig 4,25 százalék volt, azóta pedig a világméretű gazdasági válság elmélyülésével, majd az euróövezeti államadósság-válság kialakulásával párhuzamosan 2014 szeptemberéig szinte folyamatosan csökkent, így jelenleg csupán 0,05 százalékon áll.
A rekord mélységű kamatszint előnyöket is jelent, hiszen kedvezőbb feltételekkel lehet hitelhez jutni, de a németek számára a mérleg mégis negatív, mert a pénzvagyonuk nagyobb az adósságállományuknál.
mfor.hu szerk: Ha viszont a német költségvetést is figyelembe vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy a németek a legnagyobb nyertesei az alacsony kamatoknak. A német büdzsé ugyanis jelentős részben az alacsony kamatkiadásoknak köszönhetően került egyensúlyba.
A veszteségekért nem csak az EKB kamatpolitikáját lehet okolni. Az is fontos tényező, hogy a német lakosság körében a kamatszintet süllyesztő válság közepette leginkább előnytelen megtakarítási formák - bankbetét, életbiztosítás, lakástakarék, készpénz - a legnépszerűbbek.
A német háztartások ezért nemigen részesülnek a részvényárfolyamok emelkedése révén elérhető nyereségből és a részvények után járó osztalékból - emelte ki a Die Welt, rámutatva, hogy a frankfurti tőzsde vezető mutatójában, a DAX-30-ban szereplő társaságok összesített értéke csak az idei első negyedévben 250 milliárd euróval emelkedett, és a cégek a következő hetekben nagyjából 30 milliárd euró osztalékot fizetnek ki.
MTI
