A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzé tett jelentése szerint az idei első félév végén a potenciális munkaerő-tartalékot képező személyek száma 154 300 volt, ami az első negyedév véginél 15,6 ezerrel kevesebb.
A munkaerő-tartalékot alapvetően 3 csoport alkotja:
- az alulfoglalkoztatottak
- azok, akik rendelkezésre állnak, de aktuálisan valamilyen okból kifolyólag nem tudnak dolgozni,
- illetve azok, akik dolgoznának, de nem keresnek munkát.
Mi ezúttal azonban csak a két utóbbi táborra koncentrálunk, hiszen a foglalkoztatottak javuló statisztikájához ők tudnak igazán hozzátenni. Az alulfoglalkoztatottak, vagyis azok, akik a jelenleginél tudnának többet is dolgozni, értelemszerűen már szerepelnek a foglalkoztatottak között.
Az első félév végén tehát a számok a következőképpen alakultak:
- 73,3 ezer alulfoglalkoztatott volt (ez közel 20 ezerrel kevesebb az első negyedév véginél)
- 11,6 ezer olyan volt, aki dolgozna, de most nem tud (számuk 4000-rel nőtt 3 hónap alatt)
- és végül 142,7 ezren voltak azok, akik dolgoznának, de nem keresnek munkát (ez 20 ezer fős csökkenés eredménye).
Utóbbi kettőt figyelembevéve tehát 154,3 ezer fő jelenti esetünkben a munkaerő-tartalékot. Ennyien voltak tehát munka nélkül úgy, hogy alapvetően van bennük szándék a munkavégzésre. Éppen ezért ebből a szempontból tekinthetjük őket munkanélkülinek, holott statisztikai értelemben ők a gazdaságilag inaktívak - véleményünk szerint - mozgósítható táborát jelenti.
Ebből kiindulva tehát, ha
az első félév végi 310,4 ezer munkanélkülihez hozzávesszük ezeket a személyeket, akkor már 464,7 ezer állástalan személy az eredményt.
Igaz, a munkanélküliek és a "tartalék" párhuzamos csökkenésével a korrigált munkanélküli létszám is jelentősen, 52,8 ezer fővel csökkent.
Mit jelent mindez a munkanélküliségre vetítve? Ha magasabb a létszám, magasabb a ráta is értelemszerűen. Ennek meghatározásához azonban a munkanélküliek számának korrekciója miatt a gazdaságilag aktívak számát is módosítani kell a tartalékkal. Ők ugyanis - ahogy azt fentebb is írtuk - az inaktívak táborát gyarapítják.
Az átsorolás eredményeként így 9,9 százalékos munkanélküliséget kapunk a hivatalos 6,8 százalék helyett.
Noha a különbség jelentős, 3,07 százalékpontos, még így is mérföldkőnek számít a számított adat. A korrigált munkanélküliségi ráta ugyanis most először került 10 százalék alá, bár csak 2012-ig visszamenőleg tudunk ilyeneket számolni. A potenciális munkaerő-tartalékra vonatkozó statisztikát ugyanis az Eurostattal párhuzamosan ettől az időponttől kezdődően készíti el a Központi Statisztikai Hivatal.
Székely Sarolta
mfor.hu
