2019. június 6. 14:50

László Csaba volt pénzügyminiszter örül, hogy az evával meghonosított adófilozófia tovább él.

Kevés figyelmet kapott, pedig közel 20 ezer vállalkozásra ró feladatot, hogy a parlamenthez benyújtott adócsomag alapján jövőre már nem lehet az egyszerűsített vállalkozói adó szerint teljesíteni az adófizetési kötelezettséget. Muszáj lesz tehát új adózási formát választaniuk, egyben az evából való kilépés is adminisztrációs feladatokat jelent. Mai tudásunk szerint nem vészeset, a hatályos törvény szerint a kilépésről bejelentést kell tenni az adóhivatal felé, de mindenképpen lesznek teendők a kilépéssel és az új adózási forma kiválasztásával kapcsolatban.

Arról, hogy ebben lesz-e változás, megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot, de egyelőre nem kaptunk választ. Pénteken viszont tájékoztatót tart a szaktárca az adócsomagról, ott kiderülhet, hogy milyen feladatok állnak az evások előtt.

Hamarosan választani kell Hamarosan választani kell

Az evát még a Medgyessy-kormány idején, László Csaba pénzügyminisztersége alatt vezették be, 2003-ban. Kezdetben 15 százalékos volt az adó mértéke, ami kiváltotta a társasági adót, az osztalékadót. Az általános forgalmi adót pedig fel kellett ugyan számolni, de nem kellett befizetni, hanem az így bruttósított összeg volt az eva kiszámításának az adóalapja.

Aminek hatalmas előnye volt az addigi adózási típusokkal szemben, hogy nagyon egyszerű volt az adminisztrációja, csak egy bevételi nyilvántartást kellett vezetni, és az adómérték is bőven az elfogadható szinten volt, összevetve a társasági adó, iletve az osztalékadó akkori mértékeivel (a Tao azokban az években jellemzően 16 százalék volt, az osztalékadó pedig több kulcsos rendszerben működött, 20 és 35 százalékos kulcsok között).

Még úgy is jó ajánlat volt, hogy nem lehetett költséget elszámolni, ami megrostálta a mezőnyt, mert csak az alacsony költséghányadú vállalkozásoknak érte meg a belépés. Nem is csoda, hogy sokan választották az evát, néhány év alatt 100 ezer fölé emelkedett a számuk, amit az sem akadályozott meg, hogy az adózást csak egy bizonyos bevételi határon belül lehetett választani. Az induló évben ez a határ 15 millió forint volt, jelenleg 30 millió forint.

Megjelentek az "új" adózók

Ez az állapot jó volt a vállalkozásoknak, mert arányos közteherviselést tudtak vállalni, nem kellett trükközni a számlákkal, és jó volt az államnak is, mert egy stabilan befolyó bevételről volt szó. Szintén hozadék volt, hogy ezek a vállalkozások korábban tízmilliárdos nagyságrendű házipénztár-állományt halmoztak fel (vagyis elköltötték a vállalkozásban lévő pénzt, de nem adózták le, azt fiktíven tartották nyilván a házipénztárban), és mivel a belépés feltétele volt, hogy befizessék az erre jutó adót, ez is javította a mérleget.

Persze voltak olyan vélemények, hogy ezek a vállalkozások igazságtalan előnyt élveznek azokkal szemben, akik valamilyen oknál fogva nem fértek be az eva alá, de a gazdaság jól fogadta az adó bevezetését.

Jött egy jobb ajánlat

Az évek folyamán aztán csillapodott az érdeklődés az eva iránt, miután az adó mértéke elkezdtett emelkedni. Az elmúlt években már 37 százalékos volt az adó. Tovább rontotta az eva népszerűségét, hogy ezzel párhuzamosan az Orbán-kormány újabb, hasonlóan egyszerű adózási formákat vezetett be néhány évvel ezelőtt, 2013-ban. Ilyen a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA), valamint a kisvállalati adó (KIVA) - bár utóbbi egyelőre nem hozott áttörést, de lehet, hogy pont az adócsomagban rejtett intézkedés fogja megsegíteni az elterjedését.

A KATA havi fix összeg mellett - főállásban 50 ezer forint, mellékállásban 25 ezer forint, választhatóan 75 ezer forint - minden adót kivált, és az adminisztrációja mindössze egy évenkénti esedékességű, két oldalas bevallásból áll. A KIVA kicsit összetettebb, ennek az adókulcsát az említett törvényjavaslatban viszik le 13-ról 12 százalékra.

A KATA nyújtotta lehetőség messze kecsegtetőbb volt az evánál az árbevételüket tekintve kisebb, de számszerűségükben jelentős vállalkozási körnek, amelyek belefértek a kezdeti 6 milliós, mára 12 milliósra emelt éves bevételi határ alá. Ma már több mint 250 ezren KATÁ-znak, és ezek működő vállalkozások, nem alvó cégek, vagyis elmondható, hogy a ténylegesen működő magyar vállalkozások egy jelentős, 30-40 százalék körüli hányada a KATA szerint adózik.

László Csaba örül

Várható volt tehát, hogy a kormány előbb-utóbb kivezeti az evát, az adózás egyszerűsítése jegyében. Először arról született döntés, hogy a 2019-es évre már nem lehet ezt az adót választani - erre minden év december 20-ig volt lehetőség - jövőre pedig ki is vezetik az adórendszerből az evát.

Megkérdeztük László Csabát - aki jelenleg a Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára -, hogy mit szól a javaslathoz.

Örülök annak, hogy az a fajta adófilozófia, amely az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetésével megjelent a magyar adórendszerben, tovább él az új kisadókon keresztül. Az evával olyan vállalkozásokat is be tudtunk vonni a közteherviselésbe, amelyek korábban nem járultak hozzá az ország közös költségeihez, vagyis nem fizettek adót - mondta portálunknak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartása szerint júlnius elején 18 074 evás cég működött, vagyis ez a kör még mindig szemmel látható. Ezeknek a társaságoknak, vállalkozásoknak (például betéti társaságok, kft.,-k, egyéni vállalkozások) idén dönteniük kell arról, hogyan folytassák tevékenységüket. Mivel az eva bevételi határa magasabb, mint a KATA alá tartozóké, vagyis kiterjedtebb tevékenységi körű, nagyobb forgalmú cégekről szó, nagy tétje van annak, hogy milyen adó szerint folytatják működésküket.

KATA vagy KIVA?

Egy lapunk által megkérdezett szakértő szerint kisebb az esélye annak, hogy ezek a cégek a megszűnést választják. Egy cég mindig érték, meg lehet találni a lehetőséget, hogy talpon tudjon maradni. A kft.-k esetében megoldás lehet a bejelentkezés a KIVA alá. Ennek az adófajtának a népszerűsége ugyan elmarad a várakozásoktól, de a kormány láthatóan igyekszik ráirányítani a fókuszt a KIVÁ-ra, most például az újabb adócsökkentéssel - a cikkünk elején linkelt adóhatósági tájékoztató is azzal zárul, hogy az evából kilépőknek érdemes a KATA vagy a KIVA alá bemenniük.

A KIVA három tételt - a társasági adót, a szakképzési hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót - váltja ki. A mértéke idén 13 százalék, ami a tervek szerint jövőre 12 százalékra csökken. Az adó alapja bonyolultabb, mint a KATA esetében: a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke- és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege módosítva néhány további tétellel. A NAV tájékoztatója szerint az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és a bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a béremelésre (ami ugye most kormányzati politikai célkitűzés). Az adóalap meghatározása lehetővé teszi továbbá, hogy a beruházások, készletek, vagyis a vállalkozói vagyon növelése ne legyen része az adóalapnak. Az adóhatóság ajánlása szerint azoknak a vállalkozásoknak érdemes elgondolkodniuk ezen az adófajtán, ahol a személyi jellegű kifizetések meghaladják a nyereséget, illetve akik a nyereségük visszaforgatásával a vállalati vagyon növelését tervezik.

Kérdés persze, hogy az evások körében mennyire van igény erre az adófajtára, ott mennyire jellemző a bérek magasabb aránya a költségeken belül. Nem lehet véletlen, hogy a KIVA a bevezetése óta nem igazán tudott gyökeret ereszteni az adórendszerben, és ezen a folyamatos könnyítések - az adó visszafogott ütemű mérséklésével - sem tudtak segíteni. Most viszont, hogy az egyik opció megszűnik, felértékelődhet a KIVA.

A betéti társaságoknak pedig a KATA lehet egy jó lehetőség, természetesen akkor, ha beférnek a jelenleg 12 milliós bevételi határ alá. De hallottunk olyan véleményt is egy vállalkozótól, hogy inkább a klasszikus társasági adó alá tér vissza, mivel annak 9 százalékos mértéke már kifejezetten alacsony, a 15 százalékos osztalékadó is kigazdálkodható, a rá jutó járulékkal együtt, ráadásul költséget is el lehet számolni.

Az egyszerűsített vállalkozói adóból 2019-re összesen 45,4 milliárd forint bevételt terveztek be a költségvetésbe.

Cetelem MKB Cib Tov·bbi aj·nlatok