A háztartások nettó finanszírozási képessége az utolsó négy negyedév adatait figyelembe véve a GDP 2,9 százaléka volt. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye az utóbbi egy évben a GDP 1,0 százalékát érte el. Összességében a nemzetgazdaság finanszírozási igénye - a külföld finanszírozási képessége - a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 2,8 százaléka volt a vizsgált időszakban.
A második negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a negyedéves GDP 3,4 százaléka, 215 milliárd forint volt.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága - a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Bizottságnak jelentett mutató – 2009 második negyedévének végén a GDP 77,1 százalékát tette ki, 19.971 milliárd forintra rúgott.
2009 második negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (34 milliárd forint) alapvetően a központi banknál tartott betéteinek felhasználásával, illetve rövid lejáratú hitelek felvételével fedezte, miközben jelentősen nőttek a hitelintézeteknek nyújtott hitelei, és csökkentek a hosszú lejáratú értékpapír-tartozásai.
A helyi önkormányzatok finanszírozási igényüket (130 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betéteik és értékpapír-követeléseik csökkentésével és hiteltartozásaik növelésével fedezték.
A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (50 milliárd forint) alapvetően központi kormányzattól kapott hiteltartozásaik növekedése fedezte.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a 2009 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 746 milliárd, a második negyedévben pedig 69 milliárd forint volt, a negyedéves GDP 1,1 százaléka.
A pénzügyi eszközök esetében a lekötött betétek és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben a készpénz, a befektetési jegyek és a tőzsdei részvények számottevően csökkentek tranzakcióból eredően. A kötelezettségek nem változtak jelentősen, a hitelek állományának tranzakcióból eredő csökkenése megállt. A forint erősödése következtében a háztartások devizahitel-tartozásainak állománya 923 milliárd forinttal, devizabetéteik és külföldi valuta készletük állománya 201 milliárd forinttal csökkent 2009 második negyedévében a pénzügyi számlák adatai szerint.
A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint a 2009 második negyedévével záruló egy évben a GDP 1,0 százaléka volt (257 milliárd forint). A második negyedéves finanszírozási képesség a negyedéves GDP 4,9 százalékát érte el (315 milliárd forint), vagyis a nem pénzügyi vállalatok a második negyedévben ennyivel több pénzügyi eszközt szereztek be, mint amennyi kötelezettséget vállaltak.
A második negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban a belföldi betéteiket, tulajdonosi és egyéb követeléseiket növelték. A kötelezettségek esetében a hosszú lejáratú hitelek és az egyéb tartozások növekedése, valamint tulajdonosi tartozások csökkenése volt a meghatározó.
A külföld nettó finanszírozási képessége (a nemzetgazdaság finanszírozási igénye) 2009 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 2,8 százalékát tette ki (718 milliárd forint).
A második negyedévben a külföld finanszírozási igénye a negyedéves GDP 5,8 százaléka volt (373 milliárd forint), vagyis a második negyedévben a nemzetgazdaság nem szorult külföldi finanszírozásra a pénzügyi számlák adatai szerint, hanem a belföldiek finanszírozták a külföldet.
A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a központi banknak nyújtott hiteleiket növelték, de jelentős volt az egyéb követelések növelése is, míg számottevően csökkentek a lekötött betétek és hosszú lejáratú értékpapír-követeléseik. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a hosszú lejáratú értékpapírok növekedtek, míg a lekötött betétek csökkentek.
2009 második negyedévében a pénzügyi eszközök és kötelezettségek állományváltozását alkotó tranzakciók és átértékelődések becslésének megbízhatóságát a jelentős árfolyammozgások csökkentették.
MTI/Menedzsment Fórum
