Miután augusztusban az IMF-hitelek előtörlesztésével ötéves mélypontra esett vissza a kormány betétének nagysága, Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyi államtitkára azt nyilatkozta, hogy még ősszel dollárkötvényt kellene kibocsátanunk a tartalékok visszaépítése érdekében. Szeptember közepén aztán az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 5 milliárd értékű dollárkötvény kibocsátására kért engedélyt az amerikai értékpapír felügyelettől, és Borbély László András, az ÁKK vezérigazgatója egy interjúban azzal számolt, hogy optimális esetben október közepén jelenhetünk meg a piacon.
Azóta piaci szempont igazán kedvező környezet alakult ki, hiszen miután kiderült, hogy Ben Bernankét a piacok által jobban preferált Janet Yellen fogja követni januártól, és szeptemberben a várakozásokkal ellentétben mégsem kezdődött el a "tapering" (a QE3 program intenzitásának csökkentése), ismét optimistábbá vált a világ pénzpiaca. Ráadásul az amerikai állam most sem ment csődbe, így a kötvénypiacokon szeptember eleje óta nagyot estek a hozamok, és ezzel párhuzamosan több havi mélypontjára csökkent Magyarország kockázati felára is. Az ötéves CDS-ünk értéke a múlt héten a 250-es szintekig csúszott vissza, a februárban kibocsátott 5, illetve 10 éves dollárkötvényeink árfolyama pedig ismét a kibocsátás feletti szinteken, közel 5 hónapos csúcsokon tartózkodtak. Vagyis jogosan merül fel a kérdés, a bikapiacot kihasználva miért nem jöttünk ki eddig a dollárkötvénnyel?
A februárban kibocsátott 5 éves dollárkötvény árfolyama
Alapvetően két oka lehet annak, hogy eddig még nem bocsátottunk ki papírokat. Egyrészt valószínűleg nincs még meg az engedélyünk az értékpapír felügyelettől (lásd keretes íráunkat), másrészt nem is igazán tudjuk, hogy milyen összeget szeretnénk bevonni.
Az adósság alakulása ugyanis központi kérdés a kormányzat számára, különösen most az országgyűlési választások előtt. Ugyan a 2014-es költségvetés szerint a gazdasági stabilitásról szóló törvény (Gstv.) alapján számolt GDP-arányos adósság az idei év végére 77,4 százalék lesz, ami a törvény előírásainak megfelelően csökkenő trendet követ. De, a Magyar Nemzeti Bank hétfői előrejelzése szerint az EDP szerint számolt (bruttó, konszolidált, névértéken számított) adósságráta év végén 79,4 százalék lesz. Vagyis magasabb, mint 2012-ben volt - 79,3 százalék. Ez pedig politikailag biztosan nem megengedhető a kormányzó pártok számára. (Az EDP, illetve a Gstv. ráta közötti eltérést az idei évi gyengébb forintárfolyam, illetve statisztikai módszertani okok magyarázzák.)
Vagyis az ÁKK kénytelen-kelletlen volt "takarékra állítani magát" mind a forint-, mind a devizakötvények piacán. Az október és december közötti időszakban például 1639 milliárd lejárat mellett "csak" 1335 milliárdos kibocsátás szerepel, vagyis a terv szerint 304 milliárddal (a GDP bő 1 százalékával) csökken az adósságunk. Így azon sem érdemes csodálkozni, hogy hiába az aukciókon elért nagyon kedvező, a rövid papírok esetében soha nem látott alacsony finanszírozási költség, az ÁKK az elmúlt hetekben nem lépte túl a tervezett keretet, egy forinttal sem adott el többet.
Így könnyen lehet, hogy a dollárkötvény piacra lépésével is a legvégsőkig ki fog várni, hogy még véletlenül se bocsásson ki többet annál a szintnél, amely 79,3 százalék fölé vinné év végéig a GDP-arányos adósságunkat.
mfor.hu
