A magyar nemzetgazdaság nettó külső adóssága 34,5 milliárd euróra csökkent 2013 végére, amely GDP-arányosan 35,1 százalékot tesz ki. Ennél alacsonyabb külső adósságszintünk 2006 végén volt utoljára. Ennek a mutatónak, vagyis a magánszektornak és az államháztartásnak a közös, külfölddel szembeni adósságának és a magyar gazdasági szereplők külfölddel szembeni követelésének a különbsége 2009 első negyedévében volt a legmagasabb, akkor GDP arányosan 60 százalék felett jártunk. (Ez a ráta nem összekeverendő az államháztartás adósságával, amely a márciusi kötvénykibocsátást követően számításaink szerint 84,4 százalékon járhat.)
Mint az ábrán is látható, az elmúlt 5 évben komoly utat tett meg a magyar gazdaság abba az irányba, hogy a külföldi forrásoktól való függőségét csökkentse.
A Magyar Nemzeti Bank újonnan megjelent, „Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról kiadványában” a szerzők rámutatnak arra, hogy régiós összehasonlításban ez a külső, nettó adósságmutató csak Magyarországon csökkent a visegrádi országokban stagnált, vagy kis mértékben romlott. Igaz, a mutató értéke még mindig nálunk a legmagasabb, 10 százalékponttal rosszabb, mint a lengyel, 25-tel gyengébb, mint a szlovák, a csehországi ellentétes értékről már nem is beszélve.
A tanulmány egy másik diagramjában az Európai Bizottság adatai alapján 2014-2015 előrejelzése, valamint a 2003-2007 közötti tényadatok alapján Magyarország gazdasági alkalmazkodása a megváltozott külső körülményekhez Európában a harmadik legintenzívebb volt. A korábbi évek masszívan 7-8 százalékos GDP-arányos külső finanszírozási igénye 5 százalék feletti finanszírozási képességbe ment át. (A finanszírozási képesség a jövedelemnek az a része, amelyet nem fogyasztunk el, hanem megtakarítunk.)
A jegybanki tanulmány szerint valamennyi gazdasági szereplő intenzíven járult hozzá ennek a külső nettó adósságrátának a leépítéséhez. A háztartások pénzügyi megtakarításának jelentős növekedésére éppen kedden világítottunk rá (lásd: 3 hónap alatt 550, 3 év alatt 3100 milliárddal nőtt a vagyonunk), de a beáramló EU-forrásoknak köszönhetően (mfor.hu szerk: meg az eddig elmaradt beruházásoknak) a vállalati szférának is megugrott a finanszírozási képessége. Mivel a költségvetési deficit úgy tűnik, tartósan 3 százalék alá süllyedt, így az állam finanszírozási igénye is lényegesen alacsonyabb a korábbi évek kiugróan magas értékénél.
mfor.hu
