A Goldman Sachs londoni elemző és befektetési részlegének felzárkózó piaci helyzetértékelése szerint az új EU-tagállamok a pénzügyi válság kitörése előtt jelentős haladást értek el a maastrichti csatlakozási feltételek teljesítése felé vezető úton, és "szemük előtt már a 2012-2013-as euróövezeti belépés lehetősége lebegett".
A Lehman Brothers nagybank csődje nyomán támadt likviditási válság, az ezt követő tőkekivonás a feltörekvő gazdaságokból, a külső kereslet összeomlása, a gazdasági teljesítmény és a kormányzati bevételek visszaesése, valamint a hitelköltségek emelkedése azonban gyorsan felemésztette a korábbi évek vívmányait - áll a Goldman Sachs londoni elemzésében.
A cég szerint a válság előtt az infláció volt a legfőbb aggodalom forrása, most azonban a költségvetési helyzet vált a legnagyobb kihívássá. A GS londoni elemzői azt írták: a térség három fő gazdasága - Magyarország, Lengyelország és Csehország - közül még egyik sem alakított ki hiteles, részleteiben jól körülírt euróövezeti csatlakozási tervet. Ráadásul a közelgő választások miatt könnyen lehetséges, hogy "nem az euróövezeti belépés kap prioritást", és halasztódnak a további szükséges költségvetési konszolidációs lépések.
Csehországban például az eurótagság jelentős akadálya - az infláció vagy a költségvetési kérdések helyett - "a csatlakozási vágy hagyományos hiánya". Mindazonáltal a válság nyomán az államháztartási hiány is messze a maastrichti plafon fölé emelkedett: a cég jövőre 5,3 százalékos GDP-arányos cseh deficitet jósol.
A Goldman Sachs szerint valószínűtlen, hogy 2010 közepe előtt képet lehetne alkotni a cseh eurócsatlakozási tervekről: a kérdés nem szerepel a jelenlegi átmeneti kormány mandátumában, és a fő pártok egyike sem teszi vezető helyre a belépést 2010-es választási programjában. A GS szerint ennek alapján 2015 tűnik Csehország lehetséges legkorábbi belépési időpontjának.
A cég elemzői Magyarországról azt írták: a válság és az azt követően életbe léptetett IMF-program közelebb viheti országot a maastrichti határértékek teljesítéséhez, ha a közadósságot korlátok közé szorítják, és még tovább csökken az államháztartási hiány.
A Goldman Sachs szerint azonban ez "nem tűnik nagyon valószínűnek", mivel a Fidesz - a következő választások valószínű nyertese - "nem lelkesedik" egy erőteljes költségvetési program megvalósításáért; a párt vezetői már említést is tettek az IMF-egyezség feltételeinek újratárgyalási terveiről.
Mivel 2010-ben nem várható további költségvetési konszolidáció, a GS londoni szakértői szerint Magyarország euróövezeti csatlakozása legkorábban 2015-2016-ban lehetséges, mivel a 2011-ben várhatóan 84 százalékon tetőző GDP-arányos államadósság-ráta visszacsökkentése a 60 százalékos felső maastrichti tűréshatárra éveket vesz igénybe.
A Goldman Sachs Lengyelország valutauniós tagságát is 2015-re tartja megvalósíthatónak. Más nagy londoni házak ennél derűlátóbb eurócsatlakozási forgatókönyveket tartanak érvényben.
Edward Parker, a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő felzárkózó európai szuverén minősítésekért felelős igazgatója - a cég Kelet-Európáról szóló, nemrégiben kiadott negyedéves helyzetértékelését kommentálva - az MTI-nek Londonban azt mondta: a Fitch "sok-sok éve" azzal számol, hogy Magyarország 2014-ben csatlakozhat az euróövezethez, és továbbra is ez a véleménye.
Parker szerint inkább Lengyelország "a jó példa" az eurócsatlakozási menetrend elcsúszására. A Fitch térségi igazgatója szerint még az idei év korábbi szakaszában is elképzelhető volt Lengyelország 2012-2013-as euróövezeti csatlakozása, de most már 2014 tűnik reálisabb időpontnak, a költségvetési hiány növekedése miatt.
A JP Morgan bankcsoport nemrégiben kiadott londoni elemzésében azt írta: a magyar kormány által elkezdett szerkezeti reformok a ház szakértői szerint lehetővé tehetik, hogy Magyarország előbb vezesse be az eurót, mint Lengyelország és Csehország.
A Barclays Capital londoni befektetési csoport szerint ugyanakkor Görögország költségvetési és adósságproblémái megnehezíthetik a tagjelölt országok, köztük Magyarország helyzetét is a valutauniós csatlakozás szempontjából. A cég minapi helyzetértékelésében azt írta: Görögország most már erőteljes példaként szolgálhat a szkeptikusoknak - különösen a valutauniós jegybankon (EKB) belül -, akik az euróövezet további bővítésének halasztását pártolnák.
MTI/Menedzsment Fórum
