A görög és portugál adósságproblémák ellenére nem fog felbomlani az eurózóna, sőt nem is fognak kilépni tagállamok az övezetből – vélik az Equilor szakemberei. Mi azonban legkorábban majd csak öt év múlva élvezhetjük a közös valuta előnyeit.
Leghamarabb 2015-ben
A piaci konszenzus jelenleg már 2015-re várja a magyar euróbevezetést, és az Equilor szakemberei is hasonlóan vélekednek. „Nem érdemes hamarabb bemennünk, mint a környező versenytársaink, illetve fontos lesz majd meghatározni, milyen árfolyam mellett szeretnénk csatlakozni” – vázolta fel Szántó András, a cég devizapiaci szakértője.
Az Equilor elemzői szerint az ERM II árfolyamrendszerhez leghamarabb 2012-2013-ban csatlakozhatunk, ott pedig a szabályok szerint legalább két évet el kell majd tölteni az euró bevezetése előtt.
„Jelenleg csak a hosszútávú kamatszinteket tekintve teljesítjük a maastrichti kritériumokat, a többi téren még jelentős lépéseket kell tenni” – mondta Szántó András. Az euró bevezetéséhez a költségvetés hiányát 3 százalék alá kell leszorítani, az államadósság legfeljebb 60 százalék lehet a GDP arányában, az inflációnak pedig szintén jelentősen csökkennie kéne a jelenlegi szintről. „Bízunk a pozitív forgatókönyvben és abban, hogy a most felálló következő kormány végre fogja hajtani azokat a lépéseket, melyek a gazdaság szempontjából fontosak” – tette hozzá Szántó András.
Az Equilor szakemberei szerint a következő időszakban a forint átmeneti gyengüléssel 280-285-ig eshet az euróval szemben, ennek elsősorban az utóbbi hónapok túlzott optimizmusa az oka. Később 240 körül lehet a csúcsérték, ha sikerül végrehajtani a fontos gazdasági reformokat, majd 250-260 körül stabilizálódhat az árfolyam. „Szerintünk 240-260 forintos árfolyammal lenne érdemes bevezetni az eurót, azonban a jelek szerint a most alakuló kormány egy ennél gyengébb, 280 körüli árfolyamot támogatna” – mondta a sajtóbeszélgetésen Szántó András.
Jól járna az OTP
Az erős árfolyamon történő átváltás következtében az állam és a lakosság eladósodottsága csökkenne – vélik az Equilor szakemberei. „Az euró hazai bevezetése élénkítené a hitelezést, ennek pedig a tőzsdei cégek közül a bankok lehetnének a nyertesei” – véli Szegner Balázs, a cég részvénypiaci elemzője. Az OTP és az FHB mellett a szakértő szerint a Magyar Telekom lehet az átállás nyertese.
Rosszul járhatnának viszont azok a cégek, melyek jelentős részben exportra termelnek, ez elsősorban a két gyógyszerpapírt, a Molt és a Rábát érintheti.
Az viszont mindenképpen pozitív lenne, hogy az eurózónába belépve pozitívan változhatna a magyar eszközök megítélése, megszűnhetne a jelenlegi negatív megkülönböztetés. Emellett csökkenhetnének a kockázati felárak, a cégek számára pedig könnyebb lenne a kötvénypiacon keresztül finanszírozáshoz jutni.
Eurózóna: centrum vs. periféria
Az eurózónában a következő években a centrum és a periféria harcára lehet számítani. Vannak élen járó országok, mint például Németország, Franciaország vagy a Benelux-államok, illetve vannak a lemaradók, mint Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország és Olaszország.
„A következő évek nagy kérdése az lesz, meddig lehet majd finanszírozni ezeket a lemaradó országokat” – vélekedik Szántó András. A szakember szerint a következő egy-két év nagy kérdése a nemzetközi piacokon a szuverén adósságválság megoldása lesz.
„Szerintünk nem bomlik fel az eurózóna, sőt nem is lépnek ki egyes tagállamok” – vélekedik az Equilor devizapiaci szakértője. A görögök megmentése után a többi lemaradó ország problémái kerülhetnek előtérbe – tette hozzá.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
