Pár héttel ezelőtt derül ki, hogy az elmúlt közel egy év során összesen 2303 személyt volt érintett a közmunkásként történő visszafoglalkoztatásban - közölte az LMP egy, a Belügyminisztériumtól kapott kimutatásra hivatkozva. A legtöbb személy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és a fővárosban volt érintett, míg az ágazati lebontást nézve a többihez képest alacsonyabb átlagbért biztosító területeken éltek legtöbb esetben a visszafoglalkoztatással, vagyis az érdekképviseletek és az oktatás területén - derül ki a részletes adatokból, melyeket az LMP-től kaptunk meg.
szerk.: először szerettük volna hivatalos forrásból, a Belügyminisztériumtól elkérni az adatokat, ám a sajtóosztály a türelmünket kérve egy esetleges későbbi válaszadás érdekében, elutasította a kérésünket. Ezért fordultunk az LMP-hez, akik elküldték számunkra az adatokat.
Becslésünk szerint azzal, hogy ezt a 2303 személyt közmunkásként alkalmazták elbocsátásukat követő 3 hónapon belül, az őket foglalkoztató állami szervek és cégek egyetlen hónap alatt 388,4 millió forintot takarítottak meg. A közfoglalkoztatotti bér ugyanis nemcsak az átlagnál, de a minimálbérnél is kevesebb. Kalkulációnk során a meghatározott közmunkás bérrel, a 79 910 forintos bruttóval számoltunk. Az alacsonyabb fizettség már önmagában is megtakarítást jelentene, de ehhez még hozzájön az is, hogy a munkaadónak a hagyományos alkalmazottal ellentétben csak 13,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetni a törvényben meghatározott 27 százalék helyett.
A piaci viszonyok között alkalmazottak esetében tehát a bruttó bértömeg 465,4 millió forint volt, ám miután az érintett személyeket közmunkásként foglalkoztatták vissza, ez már csak 283,1 millió forintot jelentett. A munkaadónak a piaci viszonyok mentén foglalkoztatottak után 598,1 millió forintot kellett fizetnie járulékként, a közmunkássá történő "átsorolás" után pedig már "csak" 209,6 milliót egy hónapban. A kettő különbsége adja a megtakarítást, ami havi szinten 388,4 millió forint. Mivel azonban a kormány a hosszabb idejű - éves időtartamú - közfoglalkoztatást helyezi előtérbe,
ha a kirúgás után még egy teljes évig is foglalkoztatják közmunkásként az érintetteket, akkor számításaink szerint 4,6 milliárd forintot is megspórolhatnak a trükköző szervezetek és (állami) cégek.
Mivel döntő részben a közszférában működő cégek foglalkoztatnak közmunkásokat, a visszafoglalkoztatás révén a költségvetésnek is keletkezik némi megtakarítása a nettó béreken keresztül. A 2303 emberre vetítve ez azt jelenti, hogy az átlagbérezés esetén felmerülő 309,5 millió forint helyett havi 119,4 millió forintot kell kifizetnie nettó bérként a költségvetésnek. A munkaadói járulékokkal és adókkal itt azért nem is érdemes számolni, mert az lényegében csak "az egyik zsebből a másikba teszem" jelenségként értelmezhető a költségvetésben.
A megtakarítás tehát havi 190,1 millió forintra jön ki számításaink szerint, ami egy évre vetítve 2,2 milliárdot jelent, ebből két - egy-egy milliárdosra taksált - kisvárdai stadion is kijönne.
Kevesebb mint 2 év alatt pedig egy felcsúti stadion árát is megspórolja így az állam a közmunkásként történő visszafoglalkoztatáson keresztül. Megjegyeznénk ugyanakkor, hogy az összehasonlítással nem áll szándékunkban bármiféle összefüggést sugallni a visszafoglalkoztatás jelensége és a stadionépítések között.
Székely Sarolta
mfor.hu
