39,3 milliárd forint adózás utáni veszteséggel zárták a részvénytársasági hitelintézetek (MFB, EXIM, KELER nélkül) a harmadik negyedévet, így az idei veszteségük 334 milliárd forintra emelkedett - derül ki az Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett adataiból.
Ennek az összegnek a zömét a második negyedévben „szedték össze”, amikor megkezdték a devizahitelekkel kapcsolatos elszámolások fedezetéül szolgáló céltartalék képzését. A céltartalékot egyébként a szeptemberrel záródó három hónapban további 209 milliárddal emelték, amely így már 644 milliárdra rúg az idei évben. Persze szükség is van erre, hiszen a tisztességtelennek ítélt tételek akár az ezermilliárdos összeget is elérhetik.
A részvénytársasági hitelintézetek kamateredménye a harmadik negyedévben 200 milliárd forint volt, ami így az első 9 hónapban 610 milliárdra emelkedett. Tőkejövedelmezőségük az első félév végi -8,3-ról -10,4-re romlott.
A részvénytársasági hitelintézetek saját tőkéje 2595 milliárd forint volt a harmadik negyedévben, ami több mint 100 milliárddal magasabb, mint az előző félévi, ugyanakkor az első három havinál 280 milliárddal kevesebb. A mérlegfőösszegük 26 611 milliárd forint, majdnem 1000 milliárddal magasabb, mint három hónappal korábban.
Az elmúlt időszak „államosításai” következtében a részvénytársasági hitelintézeteknek immár 25,6 százaléka van közvetlen köztulajdonban szemben az előző negyedévi 0,88 százalékkal. A 10,4 százalékos közvetlen belföldi magántulajdonnal együtt pedig immár 36 százalékra emelkedett a hazai részarány a 63,8 százaléknyi külföldivel szemben. Vagyis nagy lépéssel közeledünk a kormányzati cél felé, miszerint a bankrendszer 50 százalékban legyen magyar tulajdonban. Igaz, ezzel kapcsolatban az EBRD pont a minap fejtette ki véleményét, miszerint semelyik szektorban nem találja helyes lépésnek a belföldi tulajdonarányok megszabását.
mfor.hu
