35 milliárdból pumpálná kelet-európai világvárossá Debrecent a kormány

Óriási léptékű fejlesztésekre tesz javaslatot Debrecenben a birtokunkba jutott március végi kormányzati előterjesztés. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium lapunk birtokába került tervezete nem kevesebbet céloz meg, mint Debrecent megtenni a Kárpát-medence észak-keleti régiójának központjává. Ehhez a tárca elengedhetetlennek látja a lakosságszám növelését, és az agglomeráció - ideértve a környező nagyvárosokat is - szoros felfűzését a Debrecen nyújtotta gazdasági, közlekedési, oktatási és kulturális lehetőségekre.

A város felfuttatása azért lett most központi kérdés, mert jön a BMW-gyár, de nincs munkás, aki dolgozzon benne. Annak érdekében, hogy helyi világvárossá pumpálja a hajdúsági központot, a Palkovics László által március 29-én jóváhagyott dokumentum a helyi szak- és egyetemi oktatás fejlesztésére fektet nagyon komoly hangsúlyt - nem kevésbé fontos, de mégis kiegészítőnek mondható projektként pedig felépítenek egy teljesen új, német nyelvű, és egyébként is minden ízében német felépítésű és szervezettségű általános iskolát és gimnáziumot.

A belföldi és külföldi tanulók és munkások áradatát megindítani célzó oktatási és innovációs fejlesztések együttesen a Debrecen 2030 program nevet kapták.

Több diákot, jobb iskolákat!

Debrecenben jelenleg mintegy 70 ezer diák tanul. A Debrecen 2030 program célja, hogy 2025-ig 30 százalékkal megnöveljék a középiskolások számát, az egyetemi hallgatók most 30 ezres táborát pedig 2030-ig 40, majd 2050-ig 50 ezresre kell hizlalják. Elsősorban a város iskoláinak versenyképesebbé tételétől, és a betelepült multikhoz fűződő szakmai kapcsolatuk elmélyítésétől remélik a diáközön megindulását. Főként a műszaki-informatikai és orvostudományi képzést akarják felpörgetni, a magyar diákok mellett a várható román, ukrán és szlovák gazdasági bevándorlók kedvéért pedig ki akarák alakítani a nemzetiségi nyelvű oktatás feltételeit is.

Az egyetemi hallgatói létszám alakulása egyébként már most kedvező irányba tart a város polgármestere szerint. Az MTI számolt be arról, hogy a Fidesz-KDNP-s Papp László az NI Hungary Kft. szerdai bokrétaavató ünnepségén azt mondta, felértékelődött a városban a szakképzés és a felsőoktatás, amit az is mutat, hogy hogy az idén 11 százalékkal többen jelentkeztek a Debreceni Egyetemre, mint egy évvel korábban, a mérnöki karok iránt pedig 40 százalékkal nőtt az érdeklődés. Ezt akár lehet az érkező BMW-gyár vonzó hatásaként is értékelni.

Wilkommen in Debrecen

A Debrecen 2030 program egyik legérdekesebb része nem a magyaroknak szól. A 2020 szeptemberében elindítani tervezett, egyszerűen csak Deutsche Schule-re keresztelt intézményt az előterjesztés szerint kifejezetten a Krones, a Continental, a BMW, a Thyssenkrupp és a FAG Schaeffer Németországból betelepült-betelepülő munkavállalóinak szánják, hogy legyen hova járatniuk a kiskorú gyerekeiket. A külföldről, dolgozni érkező családok a befektetőktől kapott adatok alapján ugyanis sokszor 3-5 évig maradnak a befogadó országban, és a legtöbbször általános iskolás korú gyerekekkel érkeznek. Ez indokolja az akkreditálható német képzés létrehozását.

A bevándorló, zömmel mérnök szakemberek a gyerekeiket tehát ebbe a - magyarul ugyancsak nem túlbonyolított nevű - Német Általános Iskola és Gimnázium-ba járathatják majd. A Deutsche Schule hazai köziskoláktól eltérő szerkezetű, a baden-württembergi, illetve a Külfödi Oktatásért Felelős Szövetségi és Tartományi Bizottság által engedélyezett tanterv szerint működő német nyelvű, külföldi iskolának minősülő intézmény lesz. Mivel az itt folyó oktatás illeszkedik majd a Németországban országos szinten érvényes képzési követelményrendszerhez, az itt szerzett bizonyítvány egyenértékű lesz a németországiakkal, így a későbbiek folyamán hazatérő fiatalok zökkenőmentesen folytathatják majd a tanulmányaikat otthon.

A Német Külügyminisztérium azonban mindössze háromban határozta meg a Magyarországon működtethető német iskolák számát - Budapesten, Győrött és Baján van ilyen, kecskeméti és miskolci tagintézményekkel - ezért a debreceni iskola is tagintézményként jöhet csak létre. A bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja informális tárgyalások alapján kész befogadni a debreceni iskolát - derül ki az előterjesztésből.

Ami pedig a konkrét, tégla-malter kérdést illeti, a Deutsche Schule a Vénkerti Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületében kap helyet, széles körű alakítás, fejlesztés és renoválás után.

Nem a projekt része, de jó példaként az előterjesztés is megemlíti az idén szeptemberben nyitó, 500 tanuló fogadására képes Nemzetközi Iskolát (International School of Debrecen), ami további lehetőséget biztosít a gyerekek taníttatására a betelepülő külföldi munkaerőnek.

Szakképzés deluxe

A kormány nem csak azt akarja elérni, hogy német szakemberek települjenek be családostul Debrecenbe, de azt is, hogy a város szakgimnáziumi tanulóinak az iskola elvégzése után ne az legyen az első dolga, hogy pakolnak, és lelépnek külföldre. A BMW által kínált jövőképhez illeszkedően ezért a Debreceni Szakképzési Centrum iskoláiban ezeket a fejlesztéseket hajtanák végre:

• a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnázium fejlesztése, és kollégiumának megépítése
• a Brassai Sámuel Műszaki Szakgimnázium komplex fejlesztése
• és a Debreceni SZC általános fejlesztése

Az előterjesztés szerint a debreceni központi kollégiumban állandó a helyhiány, így a Mechwartnál a felmérések alapján 200-250 fős saját kollégiumot tartanak szükségesnek a várható igények kiszolgálására. Közvetlenül az iskolaépület melletti épületet alakítanák diákszállóvá, itt személyzetként 8 nevelőtanárra és 5 fő nem pedagógus munkaerőre lenne szükség.

Magát a Mechwartot széleskörűen felújítanák, a Brassai szakgimnázium három szintes épületére ráhúznának egy negyedik szintet, és az 1985-ben épített részhez hozzáépítenének még 6 teremnyi épületet, ahol informatikai laborok kapnának helyet. A Debreceni SZC-nél összesen öt terem fejlesztése indokolt az előterjesztés szerint.

Jön a multikra optimalizált egyetem

Az előterjesztés szerint a fent említett német cégek 10 ezer fő új munkaerőre jelentették be az igényüket a következő évekre az önkormányzatnál, és ezen belül a mérnökigény is több ezres. A Debreceni Egyetemen a gépészmérnök, a villamosmérnök, a mérnök informatikus és a mechatronikai mérnök szakok termelik ki azokat a szakembereket, melyekre a vállalatoknak szükségük van, ezek a szakok is hatnak egymásra a legjobban, így a tervezet szerint az egyetemnek együtt kell kezelnie és szervezetileg is együtt kell fejlesztenie őket. A multik igényei mentén új képzések indulnának az intézménynél, mégpedig a következők:

• Villamosmérnöki Msc
• Sportmérnök Msc
• Járműmérnök Bsc, Msc
• Hivtásos repülőgépvezető Bsc
• Energhetikai Bsc, Msc
• Nukleáris mérnök Bsc, Msc

Ezekkel évi 4-500 új magyar mérnökkel és évi 300 külföldi mérnökhallgatóval számolhat a város.

Az egyetemi fejlesztéscsomagból nem maradhat ki az épületek felújítása, új épületek felhúzása sem. Ezen a téren a következők várhatók:

• a Műszaki Mérnöki Kar 50 éves épületrészének felújítása és bővítése,
• a Járműtechnikai Intézet oktató és kutató labor létrehozása,
• a Természettudományi épület felújítása,
• a Járműipari Kutatási-Fejlesztési Intézet létrehozása (inkubációs fázisa a későbbiekben létrehozandó Járműmérnöki Intézetnek) 

A kollégiumi férőhelyek számának növelését itt sem lehet megúszni, de legalább erre már külön, új forrás nem kell. 2016-ban a kollégiumfejlesztési kormánystratégia részeként ugyanis már elfogadták egy 350 fős új diákszálló megépítését és egy már meglévő intézmény 300 férőhellyel való bővítését. Az előterjesztés ennek kapcsán annyit jegyez meg, hogy ez most kiemelten fontossá vált.

Miből, meddig?

Mindezen fejlesztések tervezett forrásigénye összesen bruttó 35,5 milliárd forint,

melyet 2024-ig pörgetnének ki, de a költés már idén megindulna.

• A szakképzés-fejlesztésre a tervek szerint összesen 14,5 milliárd forint menne el,
• a Német Iskolára 1,7 milliárd jutna,
• a felsőoktatási infrastruktúrát 18,2 milliárdból fejlesztenék,
• míg ugyancsak a felsőoktatási intézmények humánerőforrás és szervezetfejlesztésére 1 milliárd kell.

Csak idén a Debreceni SZC-t érintő fejlesztésekhez 1,89 milliárd forint forrás szükséges, ezt a határozati javaslat értelmében Varga Mihály pénzügyminiszer feladata előteremteni a 2019-es költségvetésben, az Innovációs és Technológiai Minisztérium javára. A német iskolára idén 30 millió forintot kell fordítani, ezt a helyi önkormányzat támogatásaihoz kell hozzátenni. Az egyetemi fejlesztések 2019-es költsége pedig 950 millió forint lenne, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítana a felsőoktatási intézményhez.

Ez tehát csak az idei költségvetést terheli, de a szakgimnáziumokon végzendő további munkálatokra 2020-ig még 5,42 milliárd kell, mely előteremtését Vargának már most meg kell terveznie. A Deutsche Schule 2020-2024 közötti forrásigénye 1,75 milliárd forint lesz, itt a jövő évre 771 millió szükséges, az egyetemi fejlesztésekre pedig 2020 és 2023 között 18,25 milliárd kell, hogy jusson, melyből jövőre 6,5 milliárd az esedékes - a 2020-ra becélzott összegeket ezekben az esetekben is már most elő kell készítenie Vargának.

A szakgimnáziumi építkezéseket a Debreceni SZC-nek, a német iskoláét a városi önkormányzatnak, az egyetemét pedig magának az egyetemnek kell majd megvalósítania. Az előtejesztés szövege szerint a projektet "sürgősen" szükséges elindítani. Palkovics előterjesztése most már Orbán Viktor kormányának jóváhagyására vár.