A bruttó hazai termék volumene 4,6 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévinél 11,4 százalékkal nagyobb, az előző év azonos időszakinál 4,6 százalékkal kisebb volt - erősítette meg kedden második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A nemzetgazdaság teljesítménye az első három negyedévben 5,5 százalékkal visszaesett a nyers adatok szerint.
A bruttó hazai termék harmadik negyedévi, 4,6 százalékos visszaeséséből a szolgáltatások 2,2 százalékpontos, az ipar 0,4 százalékpontos, az építőipar 1,0 százalékpontos csökkenést okozott.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 1,7 százalékpontos, a bruttó felhalmozás 2,8 százalékpontos - ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás, a beruházások 4,3 százalékpontos - a külkereskedelmi forgalom egyenlege 0,1 százalékpontos csökkenést okozott.
Mi változott?
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat értékelve azt mondta: a harmadik negyedéves adatokból látható, hogy a termelési oldalon valamennyi terület, köztük az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások és az építőipar is mínuszban marad éves szinten a GDP-hez való hozzájárulást tekintve. A szóban forgó szektorok 0,2-2,2 százalékponttal részesedtek a visszaesésből a harmadik negyedévben. Hozzátette: „A felhasználási oldalon is hasonló a helyzet, a lakossági fogyasztást magában foglaló végső fogyasztás mellett a beruházási teljesítményt tartalmazó bruttó felhalmozás is negatív tartományban maradt. Előbbi 1,7 százalékponttal, utóbbi 2,8 százalékponttal húzta vissza a GDP-t. A bruttó felhalmozáson belül a beruházások csökkentek, a készletek ugyanakkor növekedtek. Utóbbi hátterében tartalékolási megfontolások, valamit értékesítési nehézségek egyaránt meghúzódhatnak” – tette hozzá.
Németh Dávid szerint, ha a gazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat nézzük, akkor az látszik, hogy a második negyedévben a külkereskedelem és a fogyasztás könyvelhette el a legnagyobb visszaesést. Ezzel szemben a harmadik negyedévben a külkereskedelem gyakorlatilag semleges volt a GDP-eredmény szempontjából, azaz nem húzta vissza a gazdasági teljesítményt. A végső fogyasztás is sokkal kedvezőbb képet mutatott a harmadik negyedévben a másodikhoz képest. Így a beruházások hanyatlása kapta a főszerepet a harmadik negyedben.
Mi jön most?
A K&H Bank szakembere szerint a koronavírus-járvány második hullámában elrendelt korlátozások miatt a negyedik negyedév várhatóan rosszabb lesz, mint a harmadik, elsősorban a szolgáltatások gyengébb eredménye miatt. Összességében a mostani kilátások alapján éves szinten 6 százalékos GDP-csökkenéssel lehet számolni 2020-ban.
„A kérdés most elsősorban az, mikor és milyen lendülettel tér majd vissza az emelkedő pályára a magyar GDP. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az idei visszaesés után jövőre növekedés lesz, a mértéke viszont kérdéses. Ez ugyanis nagyban függ attól, mikor kezd csitulni a járvány, mikor jelennek meg a vakcinák és kezdődnek meg a tömeges oltások világszerte. Ezzel összefüggésben pedig lényeges szempont, hogy milyen tartós károkat szenvedett el a gazdaság és a kereslet milyen tempóban tud élénkülni” – emelte ki a K&H szakértője.
Jövőre az első negyedév még gyenge lesz, a másodikban elsősorban a bázishatás miatt kiugró többletre van kilátás, de a valódi élénkülés csak 2021 második felében várható. Németh Dávid, úgy látja, hogy 2021-ben a magyar GDP 3,5-4 százalék körüli éves növekedést érhet el. Ez pedig azt jelenti, hogy jövőre még nem dolgozza le az idei hátrányt a gazdaság.
