"Most 15 százalékos a személyi jövedelemadó kulcsa, az egyszámjegyű szja-hoz nagyjából 650 milliárd forintot kellene kiengedni a kasszából. Én ezt most nem érzem aktuálisnak" - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a JÖSz diákszervezet ELTE Jogi karán tartott rendezvényén az Index tudósítása szerint.
Pedig az egyszámjegyű szja terve már több mint 5 éve porosodik a kormány asztalán. Legelőször Orbán Viktor 2013 májusában fejezte ki elképzelését ezzel kapcsolatban, majd egy évvel később Varga Mihály is megszólalt az adókulccsal kapcsolatban. Akkor úgy gondolta, ez majd 2015-ben lehet téma. Persze a bevezetés időpontja az idő haladtával került egyre távolabb: "középtávon" és "még ebben a ciklusban".
A bevezetés gátja a kormányzati nyilatkozatok alapján a költségvetési forráshiány volt az elmúlt években. Igaz, mára a költségvetési folyamatok kritikus problémát nem jelentenek, a jövőben óvatosságra intheti a kormányt az, hogy múlt héten az Európai Parlament támogatta a biztossági javaslatot, mely 25 százalékban maximalizálná az áfa mértékét a tagállamoknál. Ez hazánkban nagyjából 200 milliárd forintos kiesést okozna a költségvetési bevételekben.
2014 júniusában azonban az is kiderült végre, mi kellene az szja-csökkentéshez. Orbán úgy vélte, az akkori 2-4 százalék helyett tartósan 4-6 százalékos gazdasági növekedés kell, ami nem lehetetlen. Márpedig a növekedés mértéke, mint kritérium adottnak tűnik: a tavalyi 4 százalék felett növekedés után idén és 2019-ben is ennél nagyobb mértékben bővülhet a magyar gazdaság a kormányzat prognózisa szerint.
Ennek ellenére önmagában Varga nyilatkozatának nem kellene felforgatnia a közvéleményt. 2019-re elfogadott adótörvényeink vannak, és ugyan ősszel még érkezik egy adócsomag a parlament elé, abban az uniós jogszabályok diktálta módosítások szerepelnek majd.
Pedig az egyszámjegyű szja-val jelentős összeg maradna az adózóknál. Korábbi számításaink szerint bérkategóriáktól függetlenül mindenkinél egyaránt 9 százalékkal emelkedhetne a havonta hazavitt összeg. Ez azt is jelenti, hogy a magasabb keresetűek nominálisan többet nyernének rajta, mint az alacsonyabb keresetű dolgozók.
