3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

1087 milliárd eurós államszövetségi keretet szeretnének a 2021 és 2027 közötti időszakra.

Az EU27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07 százalékát, 2021 és 2027 között 1087 milliárd eurót javasol a hétéves keretköltségvetés fő összegének a hétfőn a tagállamoknak átadott tárgyalási keretben az EU soros finn elnöksége. Ez a pénzügyi kötelezettségvállalást tartalmazó összeg közel 50 milliárd euróval alacsonyabb az Európai Bizottság sokat bírált májusi javaslatánál, ami 1135 milliárd euróról szólt, írja a Bruxinfo.

A lap szerint ez nem jó hír Magyarországnak, mert már az Európai Bizottság kiinduló javaslatának is az átlagnál nagyobb lefaragás lett volna az eredménye a kohéziós politika és a közös agrárpolitika területén Magyarország számára, a finn javaslat pedig még csak rontana a helyzeten. 

A finnek, mint írják:

"a kiadások három fő tételének büdzsén belüli részarányát is kiigazították úgy, hogy valamelyest csökkentették az új prioritásokra és más programokra szánt források részarányát, amelyek ugyanakkor még mindig a legnagyobb tételnek számítanak majd a költségvetésen belül (35,6%-ról 32,8-33% közé az októberi papír szerint). Egyúttal valamelyest megemelték a kohéziós politika és a közös agrárpolitika részarányát az egészen belül (korábbi ígéretük szerint (az előbbit 29,1%-ról 29,6% és 29,8% közé, az utóbbit 28,6%-ról 30,5-30,9%-ra).

 

Mindezzel csak az a gond, hogy már az Európai Bizottság kiinduló javaslatának is az átlagnál nagyobb lefaragás lett volna az eredménye mindkét területen Magyarország számára. Miután a finn javaslat még 50 milliárdot lecsíp a főösszegből, így a kicsiny aránymódosítás ellenére a mérleg még rosszabb lehet. Főképpen azért, mert az egy ország által a GDP-je arányában maximálisan lehívható felzárkóztatási pénzek felső határértéke a finn javaslatban nem változott: hazánk számára az EU átlag 65-70% közötti egy főre jutó GNI-mutatóval GDP-jének 1,55 százaléka jelentené a felső határt, ami 40 százalékkal alacsonyabb a jelenlegi szinthez képest. A finnek legújabb javaslata csak annyit változtatott a plafonon, hogy a 70% fölötti tagállamok számára beiktattak egy új kategóriát a GDP 1,50%-val. 

 

Másfelől a finnek az úgynevezett védőhálót is jobban eltolták felfelé és lefelé egyaránt, ami arról hivatott gondoskodni, hogy egy ország a korábbi időszakhoz képest ne bukjon egy meghatározott százalékos aránynál nagyobb támogatási összeget, illetve ne nyerje túl magát. A Bizottságnál ez a küszöb lefelé 24% volt – a magyar kohéziós politikai boríték éppen ennyivel zsugorodna. A finneknél a „sapka” 27%-ra „emelkedett”, vagyis elvileg még több pénzt el lehetne bukni. Felfelé viszont csak 7 százalékos lehet a változás. 

 

A módosított tárgyalási keret a gazdagabb átmeneti régióktól is átcsoportosít forrásokat a legelmaradottabb régiók felé, ám ez aligha változtat érdemben számos közép- és kelet-európai tagállam mérlegén."

További részletek a Bruxinfón.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!