A kintlevőség - átlagosan - a bevétel 6,49 százalékát teszi ki, és ez az arány már közel áll ahhoz, hogy az épületek működtetését veszélyeztesse - tette hozzá az elnök.
A kintlevőség egyik oka - a lakosság eladósodottsága mellett - az, hogy megnőtt a társasházak kötelező kiadása. A gázkészülékek felülvizsgálata, az energetikai tanúsítvány, a katasztrófavédelem körébe tartozó intézkedések egy átlagos, 165 lakásos épületben 2,2-3,3 millió forintot jelentenek. Farkas Tamás azt javasolja, hogy az állam - pályázati úton - vállalja át ezeknek a kötelező kiadásoknak az egyharmadát.
A lehetséges megoldások között említett az elnök, hogy értékesítéskor ne lehessen átírni a vevő nevére a lakást, amíg az nem mutat be igazolást arról, hogy a lakáson nincs közös költség tartozás. További megoldás lehet a tartozás miatti jelzálogjog bejegyzés ingyenessé tétele, továbbá az árverések egyszerűsítése is.
Farkas Tamás beszélt arról is, sok lakó a rezsicsökkentést úgy értelmezi, hogy a közös költség 10 százalékkal csökken. Ez azonban nem igaz, például egy 12 ezer forintos közös költséget az áram árának 10 százalékos csökkentése csak 624 forinttal mérsékli. Az így 11 376 forintra csökkent közös költségek ugyanakkor növeli a szerelési és egyéb költségek 800 forintos emelkedése. Így a rezsi csökkentése ellenére a közös költség növekedni fog - tette hozzá az elnök.
MTI
