Az ÁKK legfrissebb közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy 2004 óta mind abszolút összegében, mind részarányát tekintve jelentősen csökkent a lakosság kezében lévő állampapír-állomány.
2004 szeptemberének végén 1168 milliárd forintot, az akkori államadósság 10,1 százalékát tette ki a lakossági állampapír-állomány, míg 2011 végén mindössze 746 milliárd forint, vagyis az államadósság mindössze 3,5 százaléka volt.
A társaság hozzáfűzi, hogy az elmúlt időszakban általában is jellemző volt a belföldi befektetők szerepének jelentős csökkenése az államadósság finanszírozásában, vagyis a belföldi intézményi befektetői kör - többek között bankok, biztosítók, befektetési alapok - részesedése ugyancsak nagymértékben visszaesett. A külföldi befektetők 60 százalékot meghaladó részesedését a befektetők, az elemzők és a hitelminősítők egyaránt lényeges kockázati tényezőnek tekintik.
A közlemény szerint az ÁKK ezen tendencia megfordítása érdekében "ismét erőteljesen a lakosság, mint aktív állampapír-vásárló" felé szeretne fordulni, mivel úgy vélik, hogy a belföldi befektetői állomány adja a valódi stabilitást a finanszírozásban.
Az ÁKK emlékeztet arra, hogy a lakosság vásárlási kedvének ösztönzése érdekében négy területen módosított eddigi stratégiáján: új termékeket vezetett be, versenyképesebbé tette az árazást, bővítette és egyszerűsítette az állampapírok vásárlását, valamint marketing tevékenységbe kezdett az állampapír, mint magas hozamú és biztonságos befektetési lehetőség megismertetése érdekében.
Az intézkedésekkel kapcsolatban azonban két alapvető kritikai megjegyzés érte az ÁKK Zrt-t - olvasható a közleményben. Az egyik szerint ezek a lépések kiszorító hatást eredményeznek a hitelpiacon, azaz a csökkentik a banki forrásokat, így tovább csökken a bankok hitelezési aktivitása. A másik kritika szerint a kialakuló kamatverseny megnöveli a finanszírozási költségeket, ami hosszú távon fenntarthatatlan.
Az ÁKK a közleményben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataira hivatkozva kifejti, hogy az elmúlt másfél évben 3.500 milliárd forintos külső forráskivonás volt a magyar bankrendszerben. A bankszektor által elfogadott lakossági betétek így aligha képeznek forrást új hitelek nyújtásához, az legfeljebb magát a tőkekivonást finanszírozhatja. A belföldi pénzügyi szektor forráshiányát inkább a külföldi forráskivonás okozhatja, mint a tervek szerint néhány százmilliárdos nagyságrendű lakossági állampapír értékesítés miatt esetleg csökkenő betétállomány.
A kamatversenyre vonatkozó kritika kapcsán az ÁKK úgy vélekedik, hogy a közvetlenül értékesített lakossági állampapírok és a bankok betétei alapvetően eltérő futamidejűek, így valójában eddig nem volt közvetlen árverseny közöttük. Az átfedés a Féléves Kincstárjegy bevezetésével alakul ki; ezen a rövid futamidőn azonban a kamatot döntően a jegybanki irányadó kamat határozza meg, a verseny tehát csak e kamatszinthez képesti felárban jelenhet meg, azaz meglehetősen szűk a mozgástér.
Az ÁKK hangsúlyozza, hogy a lakossági értékesítésben a kölcsönös előnyök biztosítása a cél, vagyis hogy a lakosság biztonságos és jövedelmező befektetési lehetőséghez jusson, miközben javul a finanszírozás biztonsága. A társaság megjegyzi, hogy "az állam nem támaszt speciális feltételeket az állampapír értékesítés során: a futamidő végén megkapja a tőkét és a kamatot bárki, aki akár csak ezer forintot is állampapírba fektet".
MTI
