2007. október 29. 17:09

Az mfor.hu a 2008-as büdzsét körbejáró sorozatában Soós Károly Attilát, volt országgyűlési képviselőt kérdezte. A liberális közgazdász szerint a 2008-ra tervezett költségvetés fő számai vélhetően teljesülni fognak, az igazi baj a 2009-essel lesz. Úgy véli: az állami újraelosztás mértéke túl nagy, ami komoly akadály a gazdasági növekedés szempontjából.

Soós Károly Attila (forrás: MTI)

A jövő évi költségvetés tervezett keretszámai feltehetően meg fognak valósulni, de elképzelhető, hogy a 2009-es évvel már gondok lesznek - vélekedett Soós Károly Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő. Az idei vagy jövő évi büdzsé meglehetősen szigorú, ami miatt különböző társadalmi csoportok igényei felhalmozódnak, és ezek eltéríthetik a gazdaságpolitikát. Pláne azért, mert a 2009-es évben Európa Parlament-választások lesznek, 2010-ben pedig országgyűlési választásokat tartanak.

Mi lesz a deficittel?

A deficit tervezett nagysága GDP-re vetítve 4,1 százalék körül alakulhat majd. A költségvetés-tervezetet ért bírálatok egy része arra fókuszál, hogy olyan bevételekkel tervez a kormány, amelyek befolyása erősen kétséges. Soós Károly Attila szerint az idei büdzsével nem lesznek ilyen gondok, a bevételi oldalt reálisan tervezték (Csaba László ezt erősen kétli). A közgazdász azt is cáfolja, hogy a csökkenő infláció deficitnövelő hatását figyelmen kívül hagyták volna a Pénzügyminisztériumban. Összességében nincs ok arra, hogy a deficitszámban kételkedjünk, szögezte le a közgazdász.

Feltehetően a gazdasági növekedés prognózisa is meg fog valósulni. Igaz, azon lehet vitatkozni, elég-e az országnak a 2,8 százalék, vagy sem. Ennél sokkal több lenne ideális, ami ki is hozható a gazdaságból, ám 2,8 százalék egészen biztosan össze fog jönni. A növekedés idei nagy visszaesése már nem fog megismétlődni, véli Soós Károly Attila.

Csökkenteni kellene a kiadásokat


Az MTA főmunkatársa a jövőre vonatkozólag kulcskérdésnek tartja az állami újraelosztás szerepét. Szerinte nem egészséges, ha a nemzeti jövedelem 46-47 százaléka állami újraelosztásra kerül. Ilyen magas szint Európában csak Franciaországban van, mondja Soós Károly Attila. Véleménye szerint a gazdasági növekedés erősödésének ez az igazi akadálya, ráadásul ez egy - európai összehasonlításban - igen alacsony foglalkoztatási szinttel párosul.

Másrészt azok a régiós országok, amelyek hazánkkal versenyben vannak, sokkal kisebb adóteherrel operálnak. Egy adócsökkentés előfeltétele nemcsak a bevételek növelése lenne, hanem a költségvetési kiadások csökkentése is, ám ehhez nem nagyon fűlik a kormány foga. Szemmel látható, hogy például a nyugdíjkiadások tabunak számítanak, ami az egyik fő tétele az államháztartás kiadási oldalának.

Az adóbeszedéssel kapcsolatban a Soós Károly Attila elmondta: a vállalati nyereségadó önmagában nem túl magas, ám ehhez még társul az iparűzési adó, és ez így együtt már sok. A személyi jövedelemadó viszont egyértelműen magas, és a béreket terhelő járulékok is túlzottan nagyok.

A nyugdíjcsapda

Ugyanakkor utóbbiakat csak akkor lehet csökkenteni, ha valamit kitalál az állam a nyugdíj- és az egészségügyi kiadások mérséklésére. A nyugdíjaknál például már most látszik, hogy a jelenlegi szintű ellátást egy idő után nem tudja majd kigazdálkodni az ország.

A korábbi államtitkár szerint az egészségügyben nagyobb önrészt kellene fizetni azoknak, akiknek erre lehetőségük van. Sajnos azonban nagyon kevés emberre lehetne ilyen plusz terhet róni. A szakember úgy véli: a hatékonyabb adóellenőrzés is segíteni fog, de a lényeg mindenképpen a kiadási oldal csökkentése lenne.

Varga M. István

Menedzsment Fórum