Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Az mfor.hu a 2008-as büdzsét körbejáró sorozatában Soós Károly Attilát, volt országgyűlési képviselőt kérdezte. A liberális közgazdász szerint a 2008-ra tervezett költségvetés fő számai vélhetően teljesülni fognak, az igazi baj a 2009-essel lesz. Úgy véli: az állami újraelosztás mértéke túl nagy, ami komoly akadály a gazdasági növekedés szempontjából.

Soós Károly Attila (forrás: MTI)

A jövő évi költségvetés tervezett keretszámai feltehetően meg fognak valósulni, de elképzelhető, hogy a 2009-es évvel már gondok lesznek - vélekedett Soós Károly Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, volt SZDSZ-es parlamenti képviselő. Az idei vagy jövő évi büdzsé meglehetősen szigorú, ami miatt különböző társadalmi csoportok igényei felhalmozódnak, és ezek eltéríthetik a gazdaságpolitikát. Pláne azért, mert a 2009-es évben Európa Parlament-választások lesznek, 2010-ben pedig országgyűlési választásokat tartanak.

Mi lesz a deficittel?

A deficit tervezett nagysága GDP-re vetítve 4,1 százalék körül alakulhat majd. A költségvetés-tervezetet ért bírálatok egy része arra fókuszál, hogy olyan bevételekkel tervez a kormány, amelyek befolyása erősen kétséges. Soós Károly Attila szerint az idei büdzsével nem lesznek ilyen gondok, a bevételi oldalt reálisan tervezték (Csaba László ezt erősen kétli). A közgazdász azt is cáfolja, hogy a csökkenő infláció deficitnövelő hatását figyelmen kívül hagyták volna a Pénzügyminisztériumban. Összességében nincs ok arra, hogy a deficitszámban kételkedjünk, szögezte le a közgazdász.

Feltehetően a gazdasági növekedés prognózisa is meg fog valósulni. Igaz, azon lehet vitatkozni, elég-e az országnak a 2,8 százalék, vagy sem. Ennél sokkal több lenne ideális, ami ki is hozható a gazdaságból, ám 2,8 százalék egészen biztosan össze fog jönni. A növekedés idei nagy visszaesése már nem fog megismétlődni, véli Soós Károly Attila.

Csökkenteni kellene a kiadásokat


Az MTA főmunkatársa a jövőre vonatkozólag kulcskérdésnek tartja az állami újraelosztás szerepét. Szerinte nem egészséges, ha a nemzeti jövedelem 46-47 százaléka állami újraelosztásra kerül. Ilyen magas szint Európában csak Franciaországban van, mondja Soós Károly Attila. Véleménye szerint a gazdasági növekedés erősödésének ez az igazi akadálya, ráadásul ez egy - európai összehasonlításban - igen alacsony foglalkoztatási szinttel párosul.

Másrészt azok a régiós országok, amelyek hazánkkal versenyben vannak, sokkal kisebb adóteherrel operálnak. Egy adócsökkentés előfeltétele nemcsak a bevételek növelése lenne, hanem a költségvetési kiadások csökkentése is, ám ehhez nem nagyon fűlik a kormány foga. Szemmel látható, hogy például a nyugdíjkiadások tabunak számítanak, ami az egyik fő tétele az államháztartás kiadási oldalának.

Az adóbeszedéssel kapcsolatban a Soós Károly Attila elmondta: a vállalati nyereségadó önmagában nem túl magas, ám ehhez még társul az iparűzési adó, és ez így együtt már sok. A személyi jövedelemadó viszont egyértelműen magas, és a béreket terhelő járulékok is túlzottan nagyok.

A nyugdíjcsapda

Ugyanakkor utóbbiakat csak akkor lehet csökkenteni, ha valamit kitalál az állam a nyugdíj- és az egészségügyi kiadások mérséklésére. A nyugdíjaknál például már most látszik, hogy a jelenlegi szintű ellátást egy idő után nem tudja majd kigazdálkodni az ország.

A korábbi államtitkár szerint az egészségügyben nagyobb önrészt kellene fizetni azoknak, akiknek erre lehetőségük van. Sajnos azonban nagyon kevés emberre lehetne ilyen plusz terhet róni. A szakember úgy véli: a hatékonyabb adóellenőrzés is segíteni fog, de a lényeg mindenképpen a kiadási oldal csökkentése lenne.

Varga M. István

Menedzsment Fórum
 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.