7p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Jelenleg úgy tűnik, hogy az MSZP és az SZDSZ alkudozásai után egyetlen miniszterelnök-jelölt neve maradt forgalomban: Surányi Györgyé. Programját április 6-án terjeszthetik be a Parlament elé, amely miniszterelnökké választásáról április 14-én szavazhat. Ha nem kap többséget, akkor feltehetőleg nem marad más hátra, mint az előrehozott választás, hiszen a két egykori koalíciós partner a jelek szerint más jelöltben nem tud megállapodni. A Fidesz Surányit nem kívánja támogatni, ehelyett - Sólyom László köztársasági elnökhöz hasonlóan - előrehozott választásokat szorgalmaz. Ennek ellenére előfordulhat, hogy az egykori MNB-elnök az első Dimitrov téri fiú lesz, akit miniszterelnökké választanak. (Időközben kiderült, hogy Surányi nem vállalja a jelölést - a szerk.)

Csak akkor vállalja, ha a parlamenti pártok elfogadják (Fotó: MTI)

Surányi György 1977-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol többek között Rabár Ferenc, a rendszerváltás első pénzügyminisztere tanította. Érdekesség, hogy akkoriban járt oda Bokros Lajos volt pénzügyminiszter is, akinek az életútja többször is összefonódott Surányiéval. (Ez a jelenre is igaz, hiszen az elmúlt hetekben éppen Bokros volt a favorit miniszterelnök-jelölt, de azáltal, hogy elvállalta az MDF európai listájának vezetését, "elvágta" magát a szocialista pártnál.)

Fiúk a Dimitrov térről

A Közgázon az akkori kurrens reformgondolkodók körében mozgott Surányi, sokszor említette Liska Tibor vagy Kornai János nevét. Ha valakire igaz, hogy Dimitrov téri fiú, akkor az éppen ő. Ezt az elnevezést azokra a reformközgazdászokra használták, akik az akkori Dimitrov téren (ma Fővám tér) lévő Közgázon végeztek, és hittek a szocializmus megreformálhatóságában. A diploma megszerzése után Surányi a Pénzügykutatóban dolgozott - Bokros Lajossal, Antal Lászlóval, Várhegyi Évával, Lengyel Lászlóval és Kupa Mihállyal együtt.

1988 és 1989 között Németh Miklós miniszterelnök tanácsadója volt, 1990-ben pedig átvette a jegybank vezetését. Ezen a poszton 1991 végén Bod Péter Ákos váltotta, aki korábban az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztereként ténykedett.

A magyar médiában gyakran elhangzó, de meg nem erősített vélemény: a kvázi menesztés azzal függött össze, hogy Surányi aláírta a Demokratikus Chartát, amelyet azok hoztak létre - főleg az MSZP és az SZDSZ szimpatizánsi köréből –, akik az Antall-kormányt a demokratikus jogok csorbításával vádolták.

Sajtóhírek szerint Surányi ekkor az MDF vezette kormány ellenzékéhez tartozó Fideszhez került közel, bár a párt nem csatlakozott a Demokratikus Chartához. 1992–1993-ban sokat találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz vezetőjével, és részt vállalt a párt gazdasági programjának kialakításában is. Később azonban eltávolodott a Fidesztől. Ennek oka nem ismert. Egy 2000 elején született Élet és Irodalom-cikk úgy véli, Orbán már ekkor állami eszközökkel segítette volna a gazdasági növekedést, és Surányi ezzel nem értett egyet.

Bod Pétert 1995-ben lemondásra késztette az 1994-es választáson nyertes Horn-kormány, aminek nyomán ismét Surányi György lett a jegybankelnök - egészen 2001-ig.

A nagy kiigazítók: Bokros és Surányi

Surányi ugyanazon a napon kezdte második jegybankelnöki ciklusát, amikor Bokros Lajos, a Bokros-csomag néven híressé vált költségvetési kiigazító csomag névadója pénzügyminiszter lett. A kiigazítás lépéseit, amelyek a monetáris politikai hátteret is érintették, március 16-án jelentették be. Vámpótlékot vezettek be, kilenc százalékkal leértékelték a forintot és - a forintárfolyam "nominális horgonyaként" - bevezették a csúszóleértékelés rendszerét.

A kiigazító lépések eredményeképpen 1995-től visszaesett az államháztartási és a külső hiány, majd az infláció is jelentősen csökkent: 1995 júniusában 31 százalékon tetőzött, a következő év végén 23,6, 1997 végén 18,3, 1998 végén 14,3, 1999 utolsó hónapjában pedig kereken 10 százalék volt. E folyamat töretlen sikere nagy nemzetközi tekintélyt szerzett a jegybankelnöknek. Eközben részben megnyitották a magyar tőkepiacokat a külföldi vásárlók számára, azaz részlegesen konvertibilissá vált a forint.

2001-ben, miután lejárt jegybankelnöki periódusa, Surányi visszakerült a CIB Bankhoz, amelynek azóta is elnöke. Emellett tanít a Közép-európai Egyetemen és a Corvinus Egyetemen.

Legutóbbi nyilvános beszéde a Nemzeti Csúcson hangzott el tavaly októberben. Akkor ezt mondta: "Meggyőződésem szerint nem a kapitalizmus, mint rendszer került válságba, nem a demokrácia, nem a magántulajdonon alapuló szabad verseny haláltáncát látjuk. De valószínűleg a kapitalizmus 1989-90-et követő egyoldalú, doktriner, fundamentalista, a piaci önszabályozást határtalanul megengedő válfajának válságát látjuk, szenvedjük."

Hozzányúlna a költségvetés kiadási oldalához

A magyar helyzettel kapcsolatban így vélekedett: 2006 óta a változások mennyiségi értelemben helyes irányba mutatnak, azonban a vihar elől nem sikerült beérnünk a kikötőbe. Közbeszólt a világgazdasági válság és az is, hogy a növekedés feltételeit egyáltalán nem sikerült megteremtenünk. Ezzel az okfejtésével nyilvánvalóan nem ért egyet a Fidesz, ami arra utal, hogy Surányi György nagyon messze került a mai ellenzéktől.

A szakember azt is kifejtette a Nemzeti Csúcson, hogy hozzá kell nyúlni a költségvetés kiadási oldalának legfontosabb tételeihez. Ennek alapján pedig meg kell teremteni a fedezetét annak, hogy a gazdaság teljesítőképességét növelni lehessen. Azaz olyan adó- és járulékrendszer átalakítást szükséges végrehajtani, amely növekedéshez, a gazdasági szféra felemelkedéséhez, új munkahelyek megteremtéséhez segít.

Surányi maradt az egyetlen jelölt

Mint ismert, a távozását szombaton bejelentő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden Surányi György mellett Glatz Ferenc akadémikust és Vértes Andrást, a GKI elnökét nevezte meg az MSZP kormányfő-jelöltjeiként. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke szerda reggel azonban közölte, hogy pártja számára közülük csak Surányi György elfogadható. Ő az egyetlen, aki képes lehet a bizalmat helyreállítani, és valóban politikamentesen irányítani az országot - mondta a pártelnök a Magyar Rádiónak.

Hozzátette: az ország érdeke most az, hogy cselekvőképes kormánya legyen, az előrehozott választás viszont legalább fél év kiesést jelentene. Nem kell mindenáron megegyezni, és lehet, hogy a vége mégis az előrehozott választás lesz, de amíg esély van, addig törekedni kell annak "a közös halmaznak" a megtalálására, "amelyben mindkét párt elképzelései egyesülni tudnak". Olyan program kell, amely a Reformszövetségén alapul, de ahogy az idő múlik, azt is korrigálni kell, emelte ki Fodor Gábor az MTI híradása szerint.

Surányi György az SZDSZ elnöke mellett Orbán Viktorral, a Fidesz első emberével is találkozott a héten, aki ekkor személyesen is közölte vele pártja álláspontját. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter szóvivő elmondta: a Fidesz álláspontja változatlan, és független attól, mely jelöltről van szó. Eszerint új kormányt, új miniszterelnököt csak új választás nyomán lehet jelölni, erős kormány csak választás nyomán jöhet létre. "Különböző paktumokkal, mutyikkal összetákolt kormány - teljesen mindegy, hogy azt ki vezeti - gyenge, illegitim és átmeneti kormány" – tette hozzá. 

Surányi György a Magyar Rádiónak úgy fogalmazott: rajta nem múlna a megegyezés, de a feladatot csak akkor szabad elvállalnia, ha a parlamenti pártok elfogadják ezt a megoldást. A volt jegybankelnök arra a kérdésre nem válaszolt, hogy miről tárgyalt kedden a Fidesszel. A rádió információi szerint annyit kért, hogy az ellenzéki párt ne támadja, ha miniszterelnök lesz.

Az MSZP-n belül is lehet ellenállás

Surányi György kormányprogramját április 6-án terjeszthetik be a parlament elé, miniszterelnökké választásáról pedig április 14-én szavazhatnak. Egybehangzó sajtóhírek szerint azonban ez nem lesz egyszerű menet, hiszen a szocialista képviselők között is van egy masszív csoport, amely jelenleg ellenzi Surányi miniszterelnökségét.

Közéjuk tartozhat Szanyi Tibor, az MSZP parlamenti képviselője is, aki a hét elején lapunknak úgy nyilatkozott: Magyarország a neoliberalizmus utolsó csatlósa."Ettől az átoktól meg kell szabadulni, és személy szerint éppen ezért dolgozok az MSZP-ben" - tette hozzá. 

UPDATE: Surányi György csütörtökön a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a parlamenti pártok támogatása nyilvánvalóan nem alakult ki, ezért nem is tekinthető jelöltnek - azaz nem lesz belőle miniszterelnök.

VMI

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!