Kis publicitást kapott a Költségvetési Tanács legfrissebb elemzése, melyben a 2017-es költségvetési folyamatokat és az adósságpálya teljesítését vizsgálta a Kovács Árpád vezette testület. Az október 2. keltezésű anyag az első féléves adatokra támaszkodva elemezte az állami pénzügyek alakulását, és arra jutottak, hogy bár továbbra is szükség van a fegyelmezett gazdálkodásra, de alapvetően probléma nélkül teljesülhetnek a kormány céljai.
Kovács Árpád, a testület elnöke
Vagyis a hiány 2,4 százalékos, vagy annál is alacsonyabb lehet, mert a bevételek szépen jönnek, és az egyenleg a második félévben a megszokott módon jobban alakul, mint az első hat hónapban. Az adósságnál sem látnak gondot, mint írták, a hazai és uniós követelményeknek megfelelően csökkenhet a bruttó adósságráta 2017 végére. Ezáltal teljesülhet az Alaptörvényben rögzített adósságszabály és a Stabilitási törvényben foglalt adósságképlet előírása is.
Utóbbi kimondja, hogy amennyiben az infláció és a reál-GDP is meghaladja a 3 százalékot, akkor úgy kell megtervezni a költségvetés egyenlegét, hogy a nominális adósság éves növekedési üteme ne haladja meg a tervezett infláció és növekedés fele különbségének ütemét.
Most azonban az a helyzet, hogy az egyik mutató kapcsán - konkrétan az inflációnál - kételyek fogalmazódtak meg. Ilyen esetben pedig, tehát ha elmaradna a 3 százaléktól az egyik gazdasági jelzőszám, akkor viszont a jogszabály minimális 0,1 százalékpontos adósságráta-csökkentést ír elő.
Ezt viszont nehézségek nélkül teljesíthetőnek tartja idén a Költségvetési Tanács, sőt "lényeges túlteljesülést" várnak e téren. Megítélésük szerint idén a GDP-arányos államadósság 1 százalékpont körül, vagy annál nagyobb mértékben mérséklődhet, s így kipipálható az Európai Unió egyhuszados szabálya is (amely azt mondja, hogy a 60 százalékos szint feletti adósságállomány egyhuszadával kell minden évben csökkenteni az adósságállományt).
Tavaly az adósság 73,9 százalék volt, vagyis ha a tanácsnak igaza lesz, akkor idén év végén benézünk 73 százalék alá. Az idén féléves 74 százalékos adat szerintük azért nem lehet jó kiindulási pont, mert az adósságkezelés éven belüli lefutása általában az első félévet terheli.
A jelentés kapcsán megkérdeztük Kovács Árpádot, hogy tekintettel a vizsgálat kitekintési spektrumára (féléves adatok alapján készült az elemzés) teljes körűen figyelembe tudták-e venni a Központi Statisztikai Hivatal két héttel ezelőtti revízióját, melynek során a KSH módosította a korábbi évek adósságmutatóit. S amelyre alapozva olyan elemzések jelentek, amelyek szerint a kormány nehezen tudja teljesíteni idén az adósság csökkentésére vonatkozó előírásokat, amivel azt kockáztatják meg, hogy uniós kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen. Kovács Árpád portálunknak elmondta, hogy természetesen figyelembe vették a statisztikai hivatal felülvizsgálatát, azt teljesen beépítették elemzésükbe.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
