Az adóhatóság július közepén kezdett el külföldi fogadási oldalakat blokkolni, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 90 napos időtartamra elrendelte az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatok ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét. A NAV korábban közölte azt is, hogy az engedély nélküli szerencsejáték-szervezéssel érintett internetes oldalak blokkolásáról a NAV folyamatosan határoz. Ennek következtében október elejéig 23 ilyen site vált (elvileg) elérhetetlenné. Összesen pedig már 50 online fogadóiroda hozzáférhetetlenné tételét rendelték el. Az ügyek kapcsán egyébként több szakértő úgy látta, hogy a jelenlegi technikai eszközökkel gyakorlatilag megoldhatatlan a szolgáltatók letiltása. Mindez azt jelentette, hogy a játékosok egy része a tiltott oldalakon is zavartalanul játszott tovább.
Az adóhatóság úgy tűnik, hogy most egy másik irányból is szeretné a fogadási tevékenységet "megfogni". Közzétettek ugyanis egy ismertetőt, hogy a magánszemélyeknek milyen adókötelezettsége van online szerencsejáték esetén.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 76. § (4) bekezdése értelmében nem számít jövedelemnek – többek között – a jogszerűen szervezett távszerencsejátékból származó nyeremény. Távszerencsejáték (online szerencsejáték) szervezéséhez az állami adóhatóság engedélye szükséges. Jelenleg a Szerencsejáték Zrt. kapott ilyen engedélyt a tippmix.pro elnevezésű játékhoz. A leírtak a gyakorlatban azt jelentik, hogy amennyiben a magánszemélynek az említett játékból származik nyereménye, akkor az – összeghatártól függetlenül – adómentesnek minősül. Minden más internetes szerencsejátékból – például külföldi online fogadásból, vagy tiltott szerencsejátékból – szerzett nyeremény esetében a magánszemélynek az Szja törvény alapján összevont adóalapba tartozó jövedelme keletkezik.
Mikor számít önálló tevékenységnek?
Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése tevékenység végzéséhez köthető – például pókerjáték –, akkor az önálló tevékenységből származó jövedelem keletkezik. Önálló tevékenységből származó jövedelmet tevékenységenként úgy kell meghatározni, hogy az azonos tevékenységhez kapcsolódó összes – az Szja törvény 2. számú melléklete szerinti – bevételt (nyeremény) csökkenteni kell az elszámolható költségekkel. A költségelszámolás kétféle módszerrel történhet. Az egyik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, a másik a tételes költségelszámolás.
Fontos megjegyezni, hogy egy adóéven belül a magánszemély csak az egyik módszert választhatja, amit egész évben minden önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározása esetén alkalmaznia kell. Azonban, ha a magánszemély év közben a 10 százalékos költséghányadot alkalmazta, akkor lehetősége van arra, hogy év végén a tételes költségelszámolást válassza, amennyiben a megfelelő igazolásokkal rendelkezik.
A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a bevétel más költséggel nem csökkenthető, viszont a költségek igazolásához nincs szükség bizonylatokra.
Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az adott tevékenység bevételének mértékéig a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – az Szja törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint – elismert költség. Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen – főként számlával – igazolt kiadás minősül. Költséget kizárólag a bevétel mértékéig lehet levonni. Például online póker esetében a berakott tét, a szolgáltató felé befizetett díj, - amennyiben azt a magánszemély megfelelően tudja igazolni - költségnek tekintendő.
A fogadás többnyire egyéb jövedelem
Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése tevékenység végzéséhez nem köthető – például sportfogadás esetén –, akkor az Szja törvény 28. §-sa szerinti egyéb jövedelem keletkezik. Az adóköteles jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételt csökkenteni kell az Szja törvény szerinti elismert költségekkel. Fontos megjegyezni, hogy ügyletenként (fogadásonként) kell a bevételt és a költséget elszámolni. Ez azt jelenti, hogy például a vesztes fogadások költsége nem számolható el a nyertes fogadások bevételével szemben.
Mikor fizet a játékos és mikor az oldal?
Abban az esetben, ha a nyeremény juttatója nem minősül kifizetőnek, – például a nyeremény egy külföldi honlapon szervezett játékból származik, – akkor a jövedelem után a magánszemélynek kell befizetnie a 16 százalék személyi jövedelemadó-előleget és a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást (a továbbiakban: eho) a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig. Fontos megjegyezni, hogy miután egyéb jövedelem esetén az eho megfizetésére a magánszemély a kötelezett és azt költségként nem számolhatja el, számára nem térítik meg, ezért Szja törvény 29. §-a értelmében az adóelőleg – és ezért az eho – alapja a jövedelem 78 százaléka.
Azonban, ha a nyeremény juttatója kifizető, akkor neki kell megállapítania, levonnia és befizetnie a 16 százalék adót és a juttatásról igazolást kell kiállítania a nyertes részére. A 27 százalékos eho fizetési kötelezettség ekkor nem a magánszemélyt, hanem a juttatót terheli. A nyereményt a tárgyévről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallani. Például a 2014. évi nyereményt a 1453 számú bevallás 1453-A lapján – jövedelemtípustól függően – az önálló tevékenységből származó jövedelem, vagy az egyéb jogcímen kapott jövedelem elnevezésű sorában kell feltüntetni.
mfor.hu
