6p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A bajba jutott adósoknak járó támogatást az állam az adófizetők pénzéből nyújtja, ezért az csak nagyon indokolt esetben alkalmazható - mondta el az mfor.hu-nak Várhegyi Éva. A Pénzügykutató Zrt. tudományos tanácsadója szerint a magyar bankrendszer a válság hatására kezdi visszafogni aktivitását. Szerinte a bankok állami beavatkozás nélkül is próbálnak egyezségre jutni az adósokkal, hiszen nekik sem érdekük a tömeges hitelbedőlés.

"Csak korlátozottan várható el, hogy megsegítsék a nem körültekintő adósokat"

- Még az IMF-megállapodás megkötésének idején ígérte meg a kormány, hogy tőkeinjekciót ad az arra rászoruló bankoknak. Mi lett ebből a tervből?

- Március végén lejár a bankok feltőkésítésére szolgáló projekt határideje, de ez a lehetőség elvileg csak az OTP-re vonatkozott volna. Külföldi tulajdonú Magyarországi leánybankoknak az állam eredetileg sem akart adni tőkét, hiszen ez a tulajdonosok kötelessége. Ez a hajó láthatóan elment anélkül, hogy bármi érdemleges történt volna.

- Az intézkedés kapcsán makacsul tartotta magát az a feltételezés, hogy csupán arra szolgál, hogy a kormány befolyást szerezzen az OTP-ben.


- Ez arra szolgált inkább, hogy segítse a bankot, ha pótlólagos tőkére volna szüksége. Az OTP az egyetlen magyar bank, amely állami segítségre szorulhat. Ennek két oka is van: egyrészt nincs külföldi anyabankja, amelyik helytállhatna, másrészt egyes kelet-európai leánybankjai miatt esetleg tőkepótlásra lehet szüksége. Emiatt sohasem gondoltam, hogy a törvény azért született volna, mert az állam szeretné bekebelezni az OTP-t. Csányi Sándor, az OTP vezére nyilván mindent megtesz, hogy másképp oldja meg a tőkeproblémáját, és ne kerüljön veszélybe saját pozíciója. De ennek mikéntje nem világos jelenleg, bár szó volt arról, hogy esetleg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) próbál tőkét bevonni, ha szüksége lesz rá.

- A piacon másképp nem tudna tőkét szerezni az OTP?

- Most nehezen, hiszen jelenleg nem veszik, hanem eladják a részvényeit. Abban lehet bízni, hogy nem lesz szüksége plusz tőkére. Jelenleg csak a decemberi mérlege ismeret a banknak, amely akkor még erős tőkehelyzetet mutatott. De egyes piaci elemzők szerint ha például Ukrajnában nő a hitel nemfizetések száma, akkor könnyen plusz tőkére lehet szüksége.

- Ugye erre nem jelenthetnek fedezetet a betétek? Arra gondolok, hogy az OTP az elmúlt hetekben folyamatosan közli, mennyi pénzt vittek be a betétesek.


- Az OTP-nek nem forráshiánya lehet, hanem tőkeproblémája. Ugyanis, ha nagy számban dőlnek be valahol a hitelek, akkor a veszteséget a tőkéből kell leírni. Ezt pedig vagy a piacról lehet pótolni, vagy valami állami és nemzetközi szervezet részesedésével. Az is természetes, hogy ebben az esetben az adott szervezet tulajdonosi jogosítványokat is szerez az OTP-ben. Ez felelősségteljes magatartás egy állam részéről, amely az adófizetők pénzéből támogat egy bankot. De remélem, hogy erre nem lesz szüksége az OTP-nek.

- A bankmentő csomagnak van egy másik opciója, aminek értelmében a magyar bankok garanciákat kaphatnának.

- Ennek értelmében a bankok az általuk nyújtott hitelek után állami garanciát kérhetnek. Erre akkor kerülhet sor, ha ezt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank elnöke együttesen javasolja – feltehetően abban az esetben, ha a bank stabilitását valamilyen módon veszélyeztetné a garancia hiánya. Ez a lehetőség az összes bankra vonatkozhat.

- Arról van adat, hogy az összmagyar bankrendszer miként módosította a tevékenységét a válság hatására?

- Részleteiben még csak a decemberi adatok ismertek. Ezekből az tükröződik, hogy éves szinten még nem csökkent a hitelállomány, hanem a növekedése mérséklődött. Az utolsó negyedévben a vállalati hitelek volumene (az árfolyamhatást kiszűrve) már csökkent, a háztartásoké még nem. Kétségtelen, hogy bankok szigorítják hitelezésüket, nem is elsősorban a forráshiány miatt, hanem azért, mert a kockázatvállalási hajlandóságuk erősen csökkent.

- Most térjünk egy kicsit az adósmentésre. Arról lehet valamit sejteni, hányan vannak bajban?

- Létezik az úgynevezett BAR-lista, amelyre minimálbért meghaladó tartozással azok kerülnek fel, akik 90 napon túl nem fizetnek. Annyit lehet tudni, hogy ma egymillió BAR-os van, és ebből mintegy 700 ezren aktív tartozással rendelkeznek. Ebbe azonban nemcsak a lakáshitelesek vannak benne, hanem mondjuk a gépkocsi-lízingesek is. Utóbbiak az egyszerűbb esetek, mert visszaadják az autót és megoldódik a probléma. 

- Igen, sokan úgy vesznek autót, hogy ha baj van, akkor ettől szabadulnak először. De mai piaci helyzetben a gépkocsi sem túlságosan likvid termék.


- Igen ez így van, de ezt azért említettem, hogy az ő esetükben szóba sem jöhet az állami segítség. A fogyasztási hitelek egy része kellemetlenebb lehet, főleg akkor, ha ingatlanfedezet mellett vette fel az adós, és nem tud fizetni, tehát esetleg a lakása kerül veszélybe. Ők a bankoktól kérhetnek átütemezést, törlesztési haladékot. Az állami segélycsomag igen helyesen csak a lakáscélú hiteleknél nyújt támogatást. Ez azért indokolt, mert olyan adósokról van szó, akik annak a lakásnak a megszerzésére vették fel a hitelt, amelyben laknak.  És ezért ha akarnak sem tudnak áthidaló hitelt felvenni. A törvény egy másik megkötést is tartalmaz: ennek értelmében csak azok vehetik igénybe az állami készfizető kezességet, akik 2008 szeptember 30. után vesztették el az állásukat.

- Nem túl szigorú ez a feltétel?

- Ezt a támogatást a magyar állam az adófizetők pénzéből nyújtja. Ezért csak korlátozottan lehet elvárni, hogy a költségvetés megsegítsen olyan adósokat, akik nem voltak elég körültekintőek. Például a valutagyengülésre számítani lehetett, ha nem is a mostani mértékben. Szigorú persze a törvény, hiszen két évig van csak a könnyítés, majd utána ismét ketyeg az óra. Az a kikötés is rendben van, hogy csak 20 millió forint alatti hitelekre vonatkozik az állami kezesség, mert az e feletti adósok feltehetően másképp is meg tudják oldani problémáikat.

Egyébként nem árt tudni, hogy maguk a hitelezők is kezdeményeznek átütemezést, ha arra szükség van. Állami beavatkozás nélkül is sok bank arra törekszik, hogy a bajba került adósokkal egyezségre jusson, hiszen nekik sem érdekük a tömeges hitelbedőlés.

Varga M István

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!