- Még az IMF-megállapodás megkötésének idején ígérte meg a kormány, hogy tőkeinjekciót ad az arra rászoruló bankoknak. Mi lett ebből a tervből?
- Március végén lejár a bankok feltőkésítésére szolgáló projekt határideje, de ez a lehetőség elvileg csak az OTP-re vonatkozott volna. Külföldi tulajdonú Magyarországi leánybankoknak az állam eredetileg sem akart adni tőkét, hiszen ez a tulajdonosok kötelessége. Ez a hajó láthatóan elment anélkül, hogy bármi érdemleges történt volna.
- Az intézkedés kapcsán makacsul tartotta magát az a feltételezés, hogy csupán arra szolgál, hogy a kormány befolyást szerezzen az OTP-ben.
- Ez arra szolgált inkább, hogy segítse a bankot, ha pótlólagos tőkére volna szüksége. Az OTP az egyetlen magyar bank, amely állami segítségre szorulhat. Ennek két oka is van: egyrészt nincs külföldi anyabankja, amelyik helytállhatna, másrészt egyes kelet-európai leánybankjai miatt esetleg tőkepótlásra lehet szüksége. Emiatt sohasem gondoltam, hogy a törvény azért született volna, mert az állam szeretné bekebelezni az OTP-t. Csányi Sándor, az OTP vezére nyilván mindent megtesz, hogy másképp oldja meg a tőkeproblémáját, és ne kerüljön veszélybe saját pozíciója. De ennek mikéntje nem világos jelenleg, bár szó volt arról, hogy esetleg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) próbál tőkét bevonni, ha szüksége lesz rá.
- A piacon másképp nem tudna tőkét szerezni az OTP?
- Most nehezen, hiszen jelenleg nem veszik, hanem eladják a részvényeit. Abban lehet bízni, hogy nem lesz szüksége plusz tőkére. Jelenleg csak a decemberi mérlege ismeret a banknak, amely akkor még erős tőkehelyzetet mutatott. De egyes piaci elemzők szerint ha például Ukrajnában nő a hitel nemfizetések száma, akkor könnyen plusz tőkére lehet szüksége.
- Ugye erre nem jelenthetnek fedezetet a betétek? Arra gondolok, hogy az OTP az elmúlt hetekben folyamatosan közli, mennyi pénzt vittek be a betétesek.
- Az OTP-nek nem forráshiánya lehet, hanem tőkeproblémája. Ugyanis, ha nagy számban dőlnek be valahol a hitelek, akkor a veszteséget a tőkéből kell leírni. Ezt pedig vagy a piacról lehet pótolni, vagy valami állami és nemzetközi szervezet részesedésével. Az is természetes, hogy ebben az esetben az adott szervezet tulajdonosi jogosítványokat is szerez az OTP-ben. Ez felelősségteljes magatartás egy állam részéről, amely az adófizetők pénzéből támogat egy bankot. De remélem, hogy erre nem lesz szüksége az OTP-nek.
- A bankmentő csomagnak van egy másik opciója, aminek értelmében a magyar bankok garanciákat kaphatnának.
- Ennek értelmében a bankok az általuk nyújtott hitelek után állami garanciát kérhetnek. Erre akkor kerülhet sor, ha ezt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank elnöke együttesen javasolja – feltehetően abban az esetben, ha a bank stabilitását valamilyen módon veszélyeztetné a garancia hiánya. Ez a lehetőség az összes bankra vonatkozhat.
- Arról van adat, hogy az összmagyar bankrendszer miként módosította a tevékenységét a válság hatására?
- Részleteiben még csak a decemberi adatok ismertek. Ezekből az tükröződik, hogy éves szinten még nem csökkent a hitelállomány, hanem a növekedése mérséklődött. Az utolsó negyedévben a vállalati hitelek volumene (az árfolyamhatást kiszűrve) már csökkent, a háztartásoké még nem. Kétségtelen, hogy bankok szigorítják hitelezésüket, nem is elsősorban a forráshiány miatt, hanem azért, mert a kockázatvállalási hajlandóságuk erősen csökkent.
- Most térjünk egy kicsit az adósmentésre. Arról lehet valamit sejteni, hányan vannak bajban?
- Létezik az úgynevezett BAR-lista, amelyre minimálbért meghaladó tartozással azok kerülnek fel, akik 90 napon túl nem fizetnek. Annyit lehet tudni, hogy ma egymillió BAR-os van, és ebből mintegy 700 ezren aktív tartozással rendelkeznek. Ebbe azonban nemcsak a lakáshitelesek vannak benne, hanem mondjuk a gépkocsi-lízingesek is. Utóbbiak az egyszerűbb esetek, mert visszaadják az autót és megoldódik a probléma.
- Igen, sokan úgy vesznek autót, hogy ha baj van, akkor ettől szabadulnak először. De mai piaci helyzetben a gépkocsi sem túlságosan likvid termék.
- Igen ez így van, de ezt azért említettem, hogy az ő esetükben szóba sem jöhet az állami segítség. A fogyasztási hitelek egy része kellemetlenebb lehet, főleg akkor, ha ingatlanfedezet mellett vette fel az adós, és nem tud fizetni, tehát esetleg a lakása kerül veszélybe. Ők a bankoktól kérhetnek átütemezést, törlesztési haladékot. Az állami segélycsomag igen helyesen csak a lakáscélú hiteleknél nyújt támogatást. Ez azért indokolt, mert olyan adósokról van szó, akik annak a lakásnak a megszerzésére vették fel a hitelt, amelyben laknak. És ezért ha akarnak sem tudnak áthidaló hitelt felvenni. A törvény egy másik megkötést is tartalmaz: ennek értelmében csak azok vehetik igénybe az állami készfizető kezességet, akik 2008 szeptember 30. után vesztették el az állásukat.
- Nem túl szigorú ez a feltétel?
- Ezt a támogatást a magyar állam az adófizetők pénzéből nyújtja. Ezért csak korlátozottan lehet elvárni, hogy a költségvetés megsegítsen olyan adósokat, akik nem voltak elég körültekintőek. Például a valutagyengülésre számítani lehetett, ha nem is a mostani mértékben. Szigorú persze a törvény, hiszen két évig van csak a könnyítés, majd utána ismét ketyeg az óra. Az a kikötés is rendben van, hogy csak 20 millió forint alatti hitelekre vonatkozik az állami kezesség, mert az e feletti adósok feltehetően másképp is meg tudják oldani problémáikat.
Egyébként nem árt tudni, hogy maguk a hitelezők is kezdeményeznek átütemezést, ha arra szükség van. Állami beavatkozás nélkül is sok bank arra törekszik, hogy a bajba került adósokkal egyezségre jusson, hiszen nekik sem érdekük a tömeges hitelbedőlés.
Varga M István
Menedzsment Fórum
