A múlt heti 100 millió eurós 30 hónapos kamatcsere-ügylet után, ezen a héten ismét nem volt érdeklődés azokra a tenderekre, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitel Programjának (NHP) keretében hetente ír ki. Ez pedig azt jelenti, hogy a hét alkalom során összesen kiírt 56 deviza- és kamatswap tenderből mindössze kétszer sikerült üzletet kötnie a jegybanknak a kereskedelmi bankokkal. Az így összesen kötött 108 millió eurós swap-üzletek a megcélzott 4,4 milliárdnak mindössze a 2,5 százalékát teszik ki, miközben a tervezett 13 fordulóból immár csak 6 van hátra.
Mint arról már többször írtunk, a jegybank a Növekedési Hitel Program kihirdetésekor 3600 milliárdos kéthetes MNB-állomány elérését tűzte ki. Ez a március végi állapothoz képest 900 millió eurós leépítést jelentene. Viszont a program első, 2,5 százalékos hitelt nyújtó megemelt programkerete 425 milliárd forinttal növeli az állományt. Vagyis, ha az NHP első pillérének teljes kerete felhasználásra kerül (márpedig erre igencsak van esély), akkor ezeknek a hétfői tendereknek összesen 1325 milliárd forintnyi kéthetes kötvényállományt kellene eltüntetni.
Nincs könnyű helyzetben az MNB
Az elmúlt évek során a forint és a devizakamatok közötti hatalmas különbségek miatt a gazdasági szereplők (bankok, állam) az olcsóbb svájci frank, illetve euró hitelekből finanszírozták magukat. A gazdasági rendszerbe bekerülő felesleges források pedig leginkább a jegybank kéthetes kötvényállományában csapódtak le. Mivel ezekre az MNB a mindig aktuális jegybanki alapkamatot fizeti ki, miközben a nemzetközi tartalékaira csak minimális kamatot kap, így hatalmas kamatveszteséget kénytelen elszenvedi. A kamatveszteség miatt pedig elolvadt a jegybank saját tőkéje, amelyet jövőre a kormányzatnak kell kipótolnia.
Annak érdekében, hogy mérsékelje ezeket a veszteségeket a Növekedési Hitel Program harmadik pillérében 3600 milliárd forintos kéthetes kötvényállományt célzott meg az MNB. Ezt két csatornán keresztül is el tudná ér. Az egyik a fenti deviza-, illetve kamatswapok a kereskedelmi bankokkal, amikor is a devizatartalékok terhére adna a pénzintézeteknek devizát, amiből a kereskedelmi bankoknak a rövid külső adósságukat kellene visszafizetniük. A deviza ellenében a bankoktól kapott forintforrások eközben csökkentenék a kéthetes állományt.
Mint ahogy június végi cikkünkben banki forrásaink jelezték, a jelenlegi paraméterek mentén a kereskedelmi bankok nem igazán érdekeltek ezekben a tenderekben, hiszen akkor lemondanának az olcsó külső forrásokról, ami tovább növelné a veszteségüket. A jegybank ugyan vonzóbbá tehetné a tendereket, de az azt jelentené, hogy eredeti célját, a hatalmas veszteségek leépítését nem tudná elérni.
A másik lehetőség a kormányzattal történő együttműködés lenne. Az utóbbi időben sokat emlegetett IMF-hitelből még fennálló fizetési kötelezettséget a kormányzat a jegybanknál lévő devizabetétjéből fizetné ki. A tartalékok visszatöltését pedig a forint kötvénypiacon terv feletti kibocsátással oldaná meg. Ezeket a kötvényeket a kereskedelmi bankok jegyeznék le, ami értelemszerűen apasztaná a kéthetes kötvényállományukat, vagyis csökkentené a jegybank kamatveszteségét.
Igen ám, de a forintforrások a központi kormányzatnak is drágábbak, mint a Varga Mihály miniszter által múlt hét csütörtökön emlegetett 6-700 milliós dollárkötvények. A központi költségvetés már így is 100 ezer forint feletti összeget fizet ki évente minden magyar után kamatként, amit a terv feletti forintforrások bevonása tovább emelne.
Mivel tehát sem a kereskedelmi bankok, sem a kormányzat nem igazán partner a NHP harmadik pillérében, így könnyen lehet, hogy a program kifutásának végére nemhogy csökkenni, hanem növekedni fog a jegybank kéthetes kötvényállománya, tovább növelve az MNB veszteségét.
szp
mfor.hu
