A német kancellár külföldi újságíróknak tartott évzáró sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az EU egységes belső piaca mellett a közös munkaerőpiacot is létre kell hozni. Ehhez mindenekelőtt az idegen nyelvek oktatására és a szociális ellátórendszerek összehangolására kell nagyobb hangsúlyt helyezni. További elem a kutatás-fejlesztésre fordított források növelése, hiszen például Németországban az is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy történelmi mélypontra csökkent a munkanélküliség és minden korábbinál magasabbra emelkedett a foglalkoztatottság, hogy évente 4 milliárd euróval növelik a kutatás-fejlesztési tevékenység állami támogatását.
Angela Merkel kiemelte: a fiatal munkanélküliek a válság vétlen áldozatai, az előző nemzedékek hibái miatt nem jutnak álláshoz. Ez az EU legnagyobb problémája - mondta a német kancellár.
Hozzátette: az EU a világ népességének csupán 7 százalékát adja, a globális hazai összterméknek (GDP) pedig ugyan a 25 százalékát állítja elő, de a globális szociális kiadások 40-50 százalékát is az EU lakossága kapja. "Ezt kell minden nap megtermelni", ami nem sikerülhet, ha a pénzügyi piacok nem bíznak az EU-ban. Ezért a válságkezelést és az integráció elmélyítését célzó reformokat folytatni kell - mondta Merkel. A reformlépéseket a fiskális paktumtól a közös euróövezeti bankfelügyeleti rendszerig sorolva megállapította: az utóbbi két és fél évben "nagyon-nagyon sokat értünk el Európában, de még nem tartunk az út végén".
Kérdésre válaszolva visszautasította az európai elköteleződése gyengeségét kifogásoló ellenzéki felvetéseket. "Bennem nincs hiány az EU iránti gondoskodásból és szeretetből" - hangsúlyozta, hozzátéve egyebek között, hogy a görög válság kezelése személyes ügy is számára. "Életemben nem gondolkodtam még ilyen sokat Görögországról" - fogalmazott Angela Merkel.
MTI
