<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

Az adócsökkentéshez előbb a kiadásokat kell mérsékelni, mert csak így javítható a költségvetés egyensúlya, mondta el az mfor.hu-nak Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója. Az eddigi jelek szerint azonban a kormányzat szívesebben választja az adóemelést a deficit lefaragása érdekében. Eközben - Palócz Éva szerint - a központi költségvetés több száz milliárd forinttal költekezett túl tavaly, ezt azonban a Pénzügyminisztérium vitatja.

Lassan kiürül az éléskamra (Mfor-montázs)

Mára egyértelmű, hogy az aggregált adóterhelést csökkenteni kell, hiszen csak így lehet megőrizni hazánk versenyképességét. Kelet-Európában adóverseny alakult ki, és csak az az ország tudja megőrizni tőkevonzó képességét, amely képes alacsony szinten tartani az adókat.

Persze erről könnyű beszélni, de a jelenlegi költségvetési helyzetben eléggé szűk a mozgástér: nem lehet például a tb-járulékokat egyszerre 8-10 százalékkal csökkenteni. De a kormány azt mindenképp megteheti, hogy többéves, kiszámítható adócsökkentési programot dolgoz ki, amely 2009-től indulna.

Nem a svéd modell a példa

A gazdasági növekedés és az adóztatás között általánosságban viszonylag laza a kapcsolat, de a felzárkózó országok esetében határozottan szoros összefüggés mutatható ki. Vagyis egy fejletlenebb állam abban az esetben tud gyorsabban növekedni, ha kisebb adókulcsokat alkalmaz, mint a fejlett országok. Tehát Magyarország számára nem a svéd modell a példa, hanem a visegrádi országoké. Utóbbiak között a magyar adószint a legmagasabb, ami komoly versenyhátrányt jelent.

Az adóztatás mérséklésének alapfeltétele az állami kiadások csökkentése. Ennek a nemzetközi gyakorlatban vannak jól bevált technikái. Szabályalapú költségvetést kell létrehozni, és szigorúan szankcionálni kell a keretek túllépését. Azt a szempontot is érdemes lenne bevezetni, hogy a megemelkedett adóbevételeket még részben sem szabad a kiadások növelésére fordítani. Természetesen a közszférának élen kell járnia a kiadások csökkentésében, figyelmeztet Palócz Éva.


A költségvetés túlköltekezésére a Magyar Államkincstár adatai is kirívó példát szolgáltatnak. Tavaly, amikor elvileg minden a szigorról szólt, a központi költségvetés fejezetei több mint 400 milliárd forinttal költekeztek túl. Az úgynevezett dologi kiadások például 620 milliárd forint helyett 840 milliárd forintot tettek ki. Noha ezek az adatok bizonyos halmozódást is tartalmaznak, a jelentős túlköltés ténye nem kétséges.



Milyen legyen az új adórendszer?

Ma a közgazdászok között élénk vita folyik az adórendszer átalakításáról. Az egyik elképzelés szerint meg kellene emelni az áfát, és az így keletkezett többletbevételből lehetne csökkenteni az élőmunkát sújtó terheket. Ez elvileg járható út volna, de ha az inflációs nyomás - az energiaárak és a mezőgazdasági árrobbanás miatt - olyan erős, mint manapság, akkor egy áfa-emelés életveszélyes lehet.

Másrészt a kívánt hatást sem érné el, hiszen a megnövekedett infláció miatti magasabb kamatok a költségvetés kamatterheit is növelnék, illetve egy sor más helyen inflációval kellene korrigálni a kiadásokat, emelte ki a Kopint-Tárki igazgatója.


Az adóreform céljai között sok szempontnak kell megjelennie. Az adórendszernek szektor- semlegesnek kell lennie, mivel ezáltal jelentősen csökkenhet az adóelkerülés és a színlelt szerződések száma. Emellett szakítani kellene azzal a szemlélettel, amely az adórendszeren belül kíván érvényesíteni különféle szociális és gazdasági szempontokat. Továbbá, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá kellene tenni az adórendszert

Ennek figyelembevételével Palócz Éva szerint az alábbi megoldás lenne az optimális:

  • A húsz százalékos áfa-kulcsot érdemes lenne megőrizni.
  • Húsz százalékos vállalati nyereségadót kellene bevezetni, a négyféle különjárulék eltörlése mellett.
  • Tíz százalékos nyereségadó lenne fizetendő a visszaforgatott jövedelemre.
  • Húsz százalékos irányadó szja-kulcsot (a felső jövedelmi rétegeknél különadóval) kellene bevezetni, és a tőkenyereségre is húsz százalékos terhet kellene kiróni.


Az adóbevételek jelentős mértékben emelkednének az adóbázis szélesítésével, az adóból levonható vállalati adókedvezmények körének jelentős szűkítésével és az adóalapot csökkentő tételek számának mérséklésével. Megfontolandó lenne az evásokra alanyi áfa-mentességet bevezetni, ami mintegy 50 milliárd forint plusz áfa-bevételt jelentene. A fogyasztási adókkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az alapvető élelmiszerekre kivetett fogyasztási adók Dánia után ma Magyarországon a legmagasabbak.

Az SZJA rendszere sem maradhat a régi

Az adójóváírás rendszere feltétlenül megszüntetendő lenne, és a nulla százalékos kulcsot csupán egy szerény jövedelemhatárig (500 ezer forint) kellene fenntartani. Az átlagjövedelemig húsz százalékos szja-kulcs, 2,3-2,5 millió forint feletti jövedelem esetén pedig különadó lenne szükséges.

Megfontolandó lenne az szja-fizetésekből amúgy is az önkormányzatokat megillető részt közvetlenül az önkormányzatokhoz befizettetni, mivel így a helyi kiadások finanszírozásához való hozzájárulás, a közteherviselés felelőssége közvetlenebbül jelenhetne meg az adófizetőknél. Az adósávok évenkénti indexálását is garantálni kell, véli Palócz Éva.

A cikkre reagálva a Pénzügyminisztérium illetékese úgy vélti, a gazdaságkutató néhány költségsort kiragadva értelmezte a költségvetés helyzetét. Véleményüket a kapcsolódó kommentben olvashatják (szerk.).

Varga M István

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.