A szakemberek szerint legális plusz forrás csak a biztosítóktól jöhet az egészségügybe, ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet arra a következtetésre jutott, hogy az egészségügyben legjobb hatásfokkal az állami pénz hasznosul, ezért a WHO 75-80 százalékos állami egészségbiztosítási arányt ajánl.
A Corvinus Egyetem oktatója, Baji Petra felmérésüket ismertetve arról számolt be, hogy a magyar lakosság hajlandó lenne többet fizetni, amennyiben a jelenleginél magasabb minőségű szolgáltatáshoz juthatna. A szakorvosoknak a megkérdezettek 66 százaléka fizetne átlagosan 3956 forintot, míg a kórházért 56 százalékuk átlagosan 28770 forint külön juttatást vállalna.
Gulácsi László, a Corvinus professzora szerint a felmérés eredménye arra utal, hogy nyitva a kapu a biztosítók számára, akik a magasabb minőséget adhatják az ügyfeleiknek. A minőség összetevői közé sorolta az egészségügyi szolgáltatás hozzáférhetőségét, hatásosságát, eredményességét és még számos más tényezőt. Konferencia keretében tartott kerekasztal-vitában szinte mindenki a várólista rövidítését nevezte meg első helyen minőségi elemnek.
Paál Zoltán, a Generali Providencia Biztosító ügyvezető igazgatója álláspontja szerint ha a biztosított személy soron kívül hozzájut egy várólistás szolgáltatáshoz, azzal a biztosítás nélküli betegek is jól járnak, mivel előbbre lépnek a várólistán. Sinkó Eszter, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató helyettese ezzel kapcsolatban jelezte: amennyiben az orvos - a biztosítási díjnál alacsonyabb paraszolvenciáért - vállalja a vizsgálatot, vagy műtétet, ügyfelet vesz el a biztosítótól.
MTI
