A fedezeti lakóingatlanok 73 százalékát (1761 darab) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) vásárolta meg, negyedét (603 darab) az adósok értékesítették, mintegy 2 százalékát (54 darab) pedig a pénzügyi intézmények. Utóbbiakból 36 ingatlan értékesítését még a kvótarendszer fennállása alatt, 18-at pedig a kvótarendszeren kívül (annak bevezetése előtt, vagy annak megszűntét követően) kezdeményezték.
A törvény korábban kvótákkal szabályozta, hogy a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány - a bankokkal egyeztetve - azért vezette be 2011 negyedik negyedévétől, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben piacra. A kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben az érintett lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben negyedévenként 3 százaléka, 2013-ban 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka. A kényszerértékesítési kvótarendszer 2015. január 1-jétől megszűnt.
A fővárosban 290 fedezeti lakóingatlant értékesítettek a harmadik negyedévben. A legtöbb (291) fedezeti lakóingatlant Pest megyében (a főváros nélkül) értékesítették, utána Borsod-Abaúj-Zemplénben (199), majd Szabolcs-Szatmár-Beregben (163). A legkevesebb értékesítés Zalában (64), Vasban (59) és Tolnában (39) volt.
Az MNB negyedévente tesz közzé statisztikát az értékesített fedezeti lakóingatlanok adatairól, amely a magyarországi székhelyű pénzügyi intézmények (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások és ezek fióktelepei) adatait tartalmazza, a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatást nyújtó külföldi pénzügyi intézmények adatai nincsenek benne.
A fedezeti lakóingatlan a lakáshitel-szerződésből eredő hiteltartozás biztosítására jelzálogjoggal terhelt lakóingatlan, ha a lakáshitel-szerződésből eredő lejárt tartozás késedelme meghaladja a 90 napot. A statisztika vonatkozásában a lakóingatlan akkor tekinthető értékesítettnek, ha a vételárat is kifizették.
MTI
