A Central European Business Centre által rendezett fórumon az MNB alelnöke kifejtette: a jó minőségű beruházásokat kell támogatni, ugyanis sem a belső fogyasztás, sem az export várhatóan nem fog olyan mértékben nőni az elkövetkező időszakban, ami lökést adna a növekedésnek.
Az MNB a gazdasági növekedési képességet az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartásával tudja támogatni - mondta Balog Ádám, hozzátéve, hogy a jegybank az elmúlt mintegy 9 hónapos időszakban elérte ezeket a célokat. Megerősítette, hogy az MNB elsődleges célja az alacsony, 3 százalékos infláció elérése és fenntartása, de az ország pénzügyi stabilitására legalább ekkora figyelmet kell fordítani.
Elmondta, hogy a 2012 nyara óta tartó kamatcsökkentési ciklus - amelyben az alapkamat 7 százalékról 3,2 százalékra csökkent - a vállalatok számára kiszámítható kamatkörnyezetet teremtett, továbbá hozzájárult az ország kockázati megítélésének javulásához is. A kamatcsökkentési ciklus fontos pozitívumának nevezte továbbá, hogy az javította az MNB eredményét.
A nemzeti bank növekedési hitelprogramjáról (NHP) szólva kiemelte: a program legfontosabb eredménye, hogy elősegítette az új hitelkihelyezéseket, amelyek nagy részét beruházásokra fordították a vállalkozások, és ez már megmutatkozik a harmadik negyedéves GDP-adatokban is. A program hatására jelentősen csökkentek a hitelköltségek, és megállt a vállalati hitelezés visszaesése. Az NHP tehát elérte azt a célkitűzést, hogy a kkv-szektor számára lebontsa az erős hitelkorlátokat.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a fórumon kifejtette: Magyarország "pályán van", a pozitív fordulatok némi optimizmusra adnak okot a gazdasági növekedést illetően, még ha maradtak is kockázatok. Hozzátette: optimizmusra ad okot a csökkenő finanszírozási költség, az, hogy az államadósság nem emelkedik tovább, és a hitelezés beindulására is van esély, amit a jegybank növekedési hitelprogramja is támogat. Beszélt arról, hogy a 2014-re vonatkozó makrogazdasági prognózisok szeptemberhez képest mára javultak, és a piaci szereplők becslései közelítenek a kormányzat előrejelzéseihez.
A KT elnöke szerint a költségvetési törvény alapjaként figyelembe vett makrogazdasági pálya tarható jövőre. Szintén tarthatónak ítélte a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, de hozzátette, hogy ehhez nagyon szigorú és fegyelmezett költségvetési politikára van szükség.
Strukturális problémának nevezte ugyanakkor, hogy a beruházási ráta továbbra is alacsony, régiós összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabb. Úgy vélte, hogy bár némi javulás itt is látszik, elsősorban az állami beruházások terén, de igazi áttörés egyelőre nem várható.
Kovács Árpád szerint a gazdaságpolitikai célok elérhetőségéhez nagyobb mértékű növekedés szükséges. A tartós tendenciához az kell, hogy a jelenlegi 1 százalék körüli növekedés hosszabb távon 3 százalék körülire emelkedjen. "Arra kell törekedni, hogy a térség többi országával együtt mozogjunk" - tette hozzá.
MTI
