A 2008. évi lesz az utolsó konszolidációs költségvetés Tátrai Miklós szerint. A Pénzügyminisztérium államtitkára az Országos Érdekegyezető Tanács pénteki ülésén jelezte: szigorú, fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra van szükség, de további érdemi szigorítás nem kell.
A kormány a jövő évi makrogazdasági pályát tekintve gyorsuló, 2,8 százalékos növekedést vár az idei 2,2 százalékos bővüléshez képest. A prognózis szerint a lakossági fogyasztás is pozitívan alakul, 0,8 százalékkal növekszik az ez évi 1,1 százalékos visszaesés után.
Jelentős, reform értékű adóváltozások nem lesznek, csupán kisebb változtatások várhatók. Ezek közül a kisadók (szakképzési hozzájárulás, innovációs és rehabilitációs járulék) összevonását kíséri a legnagyobb érdeklődés, amit mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal elutasít. A kormány elképzelése szerint az összevont járulék alapja az (érdekképviseletek szerint eleve rossz) iparűzési adó alapja, vagyis a nettó árbevétel lenne.
Mi lesz a kisadók sorsa?
Pataky Péter, a munkavállalói oldal képviselője szerint a kisadók összevonása semmilyen egyszerűsítést nem hozna. Mint mondta, félelmeik vannak a szakképzési hozzájárulás felhasználását illetően is. Szerintük az eddigi egy jól működő rendszer volt, amihez felesleges hozzányúlni.
Ungvárszki Ágnes, a munkáltatók szóvivője szintén elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot, mind tartalmilag, mind mértékét tekintve. Úgy vélte, annak megvalósulásával az adminisztráció nem lenne kevesebb, viszont növekedne a befizetés, vagyis tehernövekedésről van szó. A lépéssel a kisvállalkozókat sújtanák leginkább, ezért a munkaadók a javaslat visszavonására szólították fel a kormányzatot.
Tátrai Miklós hangsúlyozta: a kormány az OÉT szociális partnereinek korábbi elutasítását követően döntött a kisadók összevonásának a beterjesztett formájáról.
Csak kis mértékben növekedhetnek a reálbérek
A munkavállalói oldal szóvivője a "változatlanság költségvetéséről" szólt a kormány javaslata nyomán, miközben alapvető változások zajlanak például az egészségbiztosítás terén. Kifogásolta, hogy nem jelenik meg az egészségbiztosítók értékesítéséből befolyó bevétel a költségvetésben. Ugyanakkor a kormány válasza szerint ezek a változások a következő évi büdzsére fognak majd hatni.
A dolgozói érdekképviseletek elfogadhatatlannak tartják a tervezett elvonást a munkaerő-piaci alapból. Szerintük jelentős összegek kerülnek át olyan egyéb költségvetési célokra, amelyek nem szolgálják közvetlenül a foglalkoztatás javítását. Emellett azt várják, hogy a reálbérek érzékelhető módon növekedjenek. Utóbbira a kormány továbbra sem lát forrást, és csak kis mértékű bővülést tart lehetségesnek.
A közterhek csökkentését sürgetik az érdekképviseletek
Ha a kormányzati program teljesítése jól halad, szükség lenne az OÉT bevonásával fellazításról, közterhek csökkentéséről beszélni a munkáltatói oldal szerint. Úgy vélték: ahhoz, hogy az ország ne kerüljön be egy negatív növekedési spirálba, nem szabadna túlzottan erőltetni az egyensúlyt, mert az visszafogja a gazdasági bővülést. Tátrai Miklós elmondta, erről a jövő év elején lehet tárgyalni, amikor már értékelhetővé válnak az ez évi adatok.
A munkaadói érdekképviseletek kifogásoltak azt is, hogy a szigorító gazdasági intézkedések egy része eleve átmeneti jellegű volt, ennek ellenére nincs utalás arra, hogy ezeket a többletterheket meddig kell fizetni.
Úgy vélték, ki kéne mondani, hogy mekkora költségvetési hiány elérésekor szűnnek meg ezek a többletterhek. Mivel ezt a javaslatot nem fogadta el a kormányzat, Ungvárszki Ágnes szerint legalább az OÉT-ben jóvá kellene hagyni egy állásfoglalást a plusz terhek fokozatos megszüntetéséről. A munkavállalói oldal jelezte: támogat egy ilyen közös állásfoglalást.
Tovább tárgyalnának a korkedvezményről
A tárgyaláson többször szó esett a korkedvezményes nyugdíjról szóló törvénytervezetről, amit a munkavállalók napirend előtti felszólalásukban elutasítottak. Szerintük a korkedvezménybe a műszakos dolgozókat is be kellene vonni, a sofőröknél pedig meg kellene szüntetni a típusfüggőséget. A munkavállalói érdekképviselet azt sürgette, hogy arról önálló törvényjavaslatként tárgyaljanak, ne pedig az adótörvénycsomag részeként. A kormány jelezte: nyitott a további egyeztetésekre a korkedvezményről.
Kovács Zita
