TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A költségvetési törvényjavaslatról tárgyaltak az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén. A munkavállalókat képviselő szakszervezetek a "változatlanság költségvetéséről" szóltak, a munkáltatói oldal pedig úgy vélte, a gazdasági növekedésre az eddiginél nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A kisadók tervezett összevonását mindkét oldal elfogadhatatlannak tartja. Mfor.hu tudósítás.

Szigorú költségvetés jövőre is (Mfor-montázs)

A 2008. évi lesz az utolsó konszolidációs költségvetés Tátrai Miklós szerint. A Pénzügyminisztérium államtitkára az Országos Érdekegyezető Tanács pénteki ülésén jelezte: szigorú, fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra van szükség, de további érdemi szigorítás nem kell.

A kormány a jövő évi makrogazdasági pályát tekintve gyorsuló, 2,8 százalékos növekedést vár az idei 2,2 százalékos bővüléshez képest. A prognózis szerint a lakossági fogyasztás is pozitívan alakul, 0,8 százalékkal növekszik az ez évi 1,1 százalékos visszaesés után.

Jelentős, reform értékű adóváltozások nem lesznek, csupán kisebb változtatások várhatók. Ezek közül a kisadók (szakképzési hozzájárulás, innovációs és rehabilitációs járulék) összevonását kíséri a legnagyobb érdeklődés, amit mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal elutasít. A kormány elképzelése szerint az összevont járulék alapja az (érdekképviseletek szerint eleve rossz) iparűzési adó alapja, vagyis a nettó árbevétel lenne.

Mi lesz a kisadók sorsa?

Pataky Péter, a munkavállalói oldal képviselője szerint a kisadók összevonása semmilyen egyszerűsítést nem hozna. Mint mondta, félelmeik vannak a szakképzési hozzájárulás felhasználását illetően is. Szerintük az eddigi egy jól működő rendszer volt, amihez felesleges hozzányúlni.

Ungvárszki Ágnes, a munkáltatók szóvivője szintén elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot, mind tartalmilag, mind mértékét tekintve. Úgy vélte, annak megvalósulásával az adminisztráció nem lenne kevesebb, viszont növekedne a befizetés, vagyis tehernövekedésről van szó. A lépéssel a kisvállalkozókat sújtanák leginkább, ezért a munkaadók a javaslat visszavonására szólították fel a kormányzatot.

Tátrai Miklós hangsúlyozta: a kormány az OÉT szociális partnereinek korábbi elutasítását követően döntött a kisadók összevonásának a beterjesztett formájáról.

Csak kis mértékben növekedhetnek a reálbérek

A munkavállalói oldal szóvivője a "változatlanság költségvetéséről" szólt a kormány javaslata nyomán, miközben alapvető változások zajlanak például az egészségbiztosítás terén. Kifogásolta, hogy nem jelenik meg az egészségbiztosítók értékesítéséből befolyó bevétel a költségvetésben. Ugyanakkor a kormány válasza szerint ezek a változások a következő évi büdzsére fognak majd hatni.

A dolgozói érdekképviseletek elfogadhatatlannak tartják a tervezett elvonást a munkaerő-piaci alapból. Szerintük jelentős összegek kerülnek át olyan egyéb költségvetési célokra, amelyek nem szolgálják közvetlenül a foglalkoztatás javítását. Emellett azt várják, hogy a reálbérek érzékelhető módon növekedjenek. Utóbbira a kormány továbbra sem lát forrást, és csak kis mértékű bővülést tart lehetségesnek.

A közterhek csökkentését sürgetik az érdekképviseletek 

Ha a kormányzati program teljesítése jól halad, szükség lenne az OÉT bevonásával fellazításról, közterhek csökkentéséről beszélni a munkáltatói oldal szerint. Úgy vélték: ahhoz, hogy az ország ne kerüljön be egy negatív növekedési spirálba, nem szabadna túlzottan erőltetni az egyensúlyt, mert az visszafogja a gazdasági bővülést. Tátrai Miklós elmondta, erről a jövő év elején lehet tárgyalni, amikor már értékelhetővé válnak az ez évi adatok.

A munkaadói érdekképviseletek kifogásoltak azt is, hogy a szigorító gazdasági intézkedések egy része eleve átmeneti jellegű volt, ennek ellenére nincs utalás arra, hogy ezeket a többletterheket meddig kell fizetni.

Úgy vélték, ki kéne mondani, hogy mekkora költségvetési hiány elérésekor szűnnek meg ezek a többletterhek. Mivel ezt a javaslatot nem fogadta el a kormányzat, Ungvárszki Ágnes szerint legalább az OÉT-ben jóvá kellene hagyni egy állásfoglalást a plusz terhek fokozatos megszüntetéséről. A munkavállalói oldal jelezte: támogat egy ilyen közös állásfoglalást.

Tovább tárgyalnának a korkedvezményről

A tárgyaláson többször szó esett a korkedvezményes nyugdíjról szóló törvénytervezetről, amit a munkavállalók napirend előtti felszólalásukban elutasítottak. Szerintük a korkedvezménybe a műszakos dolgozókat is be kellene vonni, a sofőröknél pedig meg kellene szüntetni a típusfüggőséget. A munkavállalói érdekképviselet azt sürgette, hogy arról önálló törvényjavaslatként tárgyaljanak, ne pedig az adótörvénycsomag részeként. A kormány jelezte: nyitott a további egyeztetésekre a korkedvezményről.

Kovács Zita 

Menedzsment Fórum 

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.