4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Korábban elvégeztünk egy előzetes számítást arra vonatkozóan, hogy mire számíthatnak az evások, ha a most még érvényben lévő 30 százalékos adót 35-re vagy 40 százalékra emelik fel. A parlament végül 37 százalékos adókulcsot fogadott el, így ennek megfelelően újra elvégeztük a kalkulációkat. A korábbival ellentétben ezúttal azt is megvizsgáltuk, hogy érinti a változás azokat a vállalkozókat, akik nem a saját cégükbe vannak bejelentve, így maguk után nem számolnak el bért. Mfor.hu-kalkuláció.

20 százalékos költséghányad lesz a vízválasztó

Számításainkat a jövő évi adó- és járulékváltozásokkal készítettük el, tehát 27 százalékos áfával és 7 százalékos egészségbiztosítási járulékkal számoltunk. Figyelembe vettük ugyanakkor azt is, hogy a modellünkben jövő évre tervezett 108 ezer forintos szakmai bérminimumra bejelentett vállalkozó esetében az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a minimálbér másfélszeresére kell kiszámítani. A tánya esetében pedig úgy kalkuláltunk, hogy a nyereséget osztalékként kiveszi a vállalkozó, amire egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, évi maximum 450 ezer forintig. Mindezek mellett pedig egy általánosnak tekinthető, a bevétel 20 százalékát kitevő költséghányaddal végeztük a kalkulációt.

Ahogy az a táblázatból is kiderül, ha a kisvállalkozó a leszámlázott jövedelmének 20 százalékát kitevő összegben tud számlát összegyűjteni, semmiféleképpen nem éri meg maradni az eva rendszerénél, ugyanis 200 ezer forintos jövedelemszintnél 32 ezer forintot vesztene vele, 300 ezer forintnál közel 21 500 forintot, 400 ezernél pedig 11 ezer forintos hátrányban lenne a maradással, mintha visszaállna a hagyományos adózási formára. Így gyakorlatilag a kormány pont azokat zárja ki a körből, akiknél a kisebb volumenű működési tevékenység miatt bevezette az egyszerűsített vállalkozási adót. 500 ezer forintnál magasabb jövedelemszintél pedig minimális az eltérés a tányához viszonyítva - pozitív és negatív irányra egyaránt van példa. Bár az egyszerűbb adózási forma mellett maradva lehet, hogy az egymilliót leszámlázók benyelik azt a közel 1300 forintos hátrányt.

Miért kerül hátrányba az eva az alacsony és magas kategóriáknál is?

Az, hogy alacsonyabb és magasabb jövedelemnél is hátrányba kerül az eva a tányával szemben két dolognak köszönhető. Alacsonyabb havi kiszámlázott összegnél az okozza a hátrányt, hogy a 108 ezer forintos bruttó bér teljes költsége (139 680 forint) az eva szerint már leadózott összegből kerül kifizetésre, míg a tányázott megoldásnál előbb kifizetjük a béreket, a járulékokat (és költségeket) és csak a megmaradó összegre fizetjük a tányát, az osztalékadót és az egészségügyi hozzájárulást.

Magasabb jövedelemkategóriákban pedig azért kerül hátrányba az eva, mert a tánya esetében fizetendő egészségügyi hozzájárulás maximum évi 450 ezer forintban maximalizálva van, így, ha az osztalékként kivett jövedelemre fizetendő egészségügyi hozzájárulás értéke elérte az évi 450 ezer forintot, annak már nem kell ezt az adót tovább fizetnie a kivett osztalék arányában. 

Ha nincs, vagy 20 százaléknál kisebb a költséghányad...

A 37 százalékos adókulcs a havi 200 ezer forint havi leszámlázott jövedelemmel rendelkezőket akkor is hátrányosan érinti majd, ha nem veszünk figyelembe semmilyen költséghányadot. A hagyományos társasági adózási formával szemben, ha ragaszkodnának az evához, 16 817 forinttal kevesebb adózott jövedelmet realizálhatnak havi szinten. Abban az esetben viszont, ha a számlázott jövedelemnek kevesebb mint 20 százalékáról tud a vállalkozó számlát gyűjteni egy hónapban, és 300 ezer forint, vagy ennél magasabb jövedelme keletkezik a tevékenységéből, az eva még mindig előnyösebb lesz számukra. Ha viszont a számlázott jövedelem több mint 20 százalékáról tud számlát szerezni, az eva már hátrányosan érinti őket, hiszen kevesebb teljes nettó jövedelmük marad, mintha visszamentek volna a hagyományos társasági adó rendszerébe.

Ha nem a vállalkozásába van bejelentve...  

Abban az esetben, ha a vállalkozó egy másik cégbe van bejelentve, és onnan kapja a fizetését, akkor a 27 százalékos áfa és a 37 százalékos eva-kulcs miatt a számlázott jövedelmének a 80 százalékát fogja megkapni a saját vállalkozásából.

Ahogy az az alábbi táblázatban is látható, már a 20 százalékos költséghányad mellett is kedvezőbb az eva a kisvállalkozók számára, tehát 200 ezer forintos számlázott jövedelemszintig is megéri majd maradni az evánál - ők ugyanis 21 460 forinttal többet vehetnek így ki a vállalkozásukból, mintha a tányát választanák. 

Ha bért nem kell számolni és így járulékokat sem kell fizetni, akkor a vízválasztó a 48 százalékos költséghányad lesz. Ha valaki a jövedelem 48 százalékánál kevesebb kiadásról tud számlát szerezni, az eva előnyét még kihasználhatja a jövő évben is. 

Székely Sarolta

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!