Magyarországon finoman szólva sem a gazdaság szárnyalásáról szól az idei év: hiába ígért Orbán Viktor miniszterelnök tavaly év végén repülőrajtot, az elemzői várakozások szerint fél százalék körül vagy akár még az alatt is lehet a növekedés. Eközben az infláció is a korábban vártnál magasabb szinten, bőven 4 százalék felett alakulhat 2025-ben. A kormányzat idén márciusban árrésstopokat vezetett be, amiket nemrég 2026. február 28-ig meghosszabbított, sőt, további 14 termékre kiterjeszt december 1-jétől. Így az átmenetiként beharangozott intézkedés biztosan velünk marad, összességében majdnem egy éven keresztül.
Árrésstop: áldás vagy átok?
Elemzők szerint az árrésstop 1,5 százalékponttal fogja vissza a magyarországi inflációt. Októberben már sorozatban a negyedik hónapban maradt az éves szintű drágulási ütem 4,3 százalékon, havi alapon pedig stagnált az árindex. A kormányzat nem is mulasztotta el az alkalmat, hogy triumfáljon az adat láttán.
„A hidegélelmiszerek esetében az előző hónaphoz képest pedig 0,4 százalékkal csökkentek az árak” – emelte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleményében. A tárca egyértelműen az élelmiszerárakra helyezi most a hangsúlyt, megemlítve, hogy idén december 1-je és 2026. április 30-a között a SZÉP-kártyákon lévő összegeket ismét fel lehet majd használni hidegélelmiszer vásárlására is.
A nyugdíjasokat célzó intézkedéseik közül kiemelik, hogy október 15-ig mindenki számára kézbesítették a 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalványt, 2026-tól pedig több lépésben ugyan, de bevezetik a 14. havi nyugdíjat. A kormány nagyon büszke az árrésstop eredményeire, szerintük az intézkedés tartós és érdemi árcsökkentést eredményezett: a drogériákban átlagosan 27,6 százalékkal, az élelmiszerüzletekben pedig 20 százalékkal lettek olcsóbbak az érintett termékek.
Fotó: DepositPhotos.com
Teljesen máshogy látja a helyzetet az Országos Kereskedelmi Szövetség. Az OKSZ szerint mivel az élelmiszer infláció tartósan, sorozatban a hetedik egymást követő hónapban van 5 százalék alatt, semmi szükség sincs az árrésstopra. Kozák Tamás emlékeztetett arra, hogy maga a kormányzat is ezt az értéket jelölte meg a kivezetés feltételeként. A szövetség úgy véli, hogy minél tovább van érvényben az intézkedés, annál inkább kirajzolódnak a káros hatásai.
„Az árréstop nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Az idén áprilisi egyszeri árcsökkenés után az infláció jövő tavasszal visszatér az eredeti pályájára, a szőnyeg alá söpört valódi probléma (a beszállítói árak emelkedése, az ellátási lánc strukturális problémái) újra megjelenik” – fogalmaz az OKSZ közleményében. Szerintük az intézkedés nem növelte a kiskereskedelmi forgalmat sem, hanem épp ellenkezőleg, annak elbizonytalanító hatása miatt a fogyasztás továbbra is a lehetőségek alatti ütemben bővül.
A további káros hatások közül kiemelik, hogy a kiskereskedők összességében minden 100 forint, árrésstopban érintett termék árbevétele után 15-20 forint veszteséget szenvednek el, ami csökkenti a kiskereskedelmi beruházásokat. Emellett a hatósági beavatkozás elszívja a kistelepülési boltokból a vásárlókat. Végül pedig növeli az importhányadot, rontja a hazai élelmiszer termelés piaci pozíciót, és visszafogja a kiskereskedők közötti igazi árversenyt.
De hogy látják az elemzők?
Első ránézésre tehát pozitív a kedden közölt adat, hiszen a várakozásokkal ellentétben októberben sem gyorsult az infláció. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy egyrészt az árrésstop által mesterségesen lefojtott mutatóról beszélünk, másrészt még mindig bőven a Magyar Nemzeti Bank cél- és toleranciasávja fölötti értéket láthatunk. „A stagnáló inflációs ráta ellenére az éves bázisú mutató továbbra sem konzisztens a 3 százalékos jegybanki árstabilitási céllal. Tehát annak ellenére, hogy a magyar gazdaság három éve stagnál és a kormányzat számos inflációt fékező intézkedést vezetett be, Magyarország még mindig árstabilitási gondokkal küzd” – fejti ki kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A szakértő szerint az sem javít az összképen, hogy az éves bázisú maginfláció (amiben a változékony tételek, így az élelmiszerárak vagy az üzemanyagárak nem szerepelnek) ismét 4 százalék fölé, egészen pontosan 4,2 százalékra gyorsult.
Virovácz Péter a múlt héten egy előadásában vette sorra az inflációs nyomást okozó tényezőket, erről bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak:
Visszatérve az októberi adathoz, a vártnál mérsékeltebb inflációt az elemzők az árrésstop mellett leginkább az élelmiszerárak kedvező alakulásával, az üzemanyagárak csökkenésével és az erősödő forinttal magyarázzák.
„Havi szinten az élelmiszerek ára enyhén, 0,1 százalékkal csökkent, főként az idényáras termékek 2,1 százalékos árának mérséklődése miatt” – emeli ki az egyik legfontosabb tételt Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Szeptemberhez képest meg kell említeni a járműüzemanyagok árának 1,1 százalékos csökkenését, valamint azt is, hogy a szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött. A havi árindexet ezúttal leginkább a ruházkodási cikkek emelték, amelyek 2,3 százalékkal drágultak, összefüggésben a szokásos őszi átárazásokkal.
Az erősebb forint pedig az importált inflációt fékezte, aminek hatása az ipari árakban és az élelmiszereknél is meglátszott. Egy évvel ezelőtt októberben átlagosan még közel 402 forintba került egy euró, idén októberben pedig, néhány fillérrel ugyan, de a 390-es szint alatt maradtunk.
Az élelmiszerekre még érdemes néhány szó erejéig kitérni, ugyanis az infláció szerkezetében egy lényeges változást figyelhetünk meg. Éves alapon a boltokban 3,9 százalékkal nőttek az árak, míg a szolgáltatások 6,7 százalékkal drágultak. Itt a vendéglátás árainak megugrása külön kiemelhető. „Ez a két tétel felelős a 4,3 százalékos mutató kétharmadáért. Ugyanakkor az élelmiszerek már csak a második legnagyobb inflációs hozzájárulást adják, az első helyen a szolgáltatásokat találjuk” – fejtette ki Virovácz Péter. Bár kisebb a súlyuk, de az éves alapon magas szinten ragadt inflációt a háztartási energia 10,7 százalékos és a szeszes italok, dohányáruk 7,5 százalékos emelkedése is megtámasztja.
A kegyelmi hónapok után jön a feketeleves
Kedvező hírnek tekinthető, hogy bár az infláció már évek óta a jegybanki célsáv fölött mozog, hamarosan ismét betekinthet a 3 százalékos tartományba a mutató. „Az erősebb forintárfolyamnak köszönhetően decemberben van esély arra, hogy az infláció visszatér a jegybanki toleranciasávba, amely érdemben segítené a fogyasztói várakozások horgonyzását” – tekintett előre Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Erre szükség is lenne, ugyanis hiába láttunk alacsony átárazásokat a mögöttünk hagyott időszakban, a fogyasztók továbbra is a KSH adatainál magasabb inflációt érzékelnek. „Bár látszik némi fékeződés az elmúlt hónapokban, a várakozások továbbra is magasan ragadtak, ami továbbra sem konzisztens az árstabilitási céllal” – kontráz rá Virovácz Péter.
A jövő év elején, főként a bázishatások miatt szintén a jegybanki toleranciasávban mozoghat az infláció, ami akár felhívás is lehetne a Magyar Nemzeti Bank számára egy kamatcsökkentésre. Ugyanakkor a kép nagyon csalóka, és az MNB-nek nem is szabadna lépnie ebben a helyzetben. Ennek oka, hogy még véletlenül sem állíthatjuk, hogy a fogyasztói árak beesése tartós folyamat lenne. A 2026-os évkezdet kegyelmi hónapjai után ugyanis csúnyán bekopogtathat a valóság.
„Az árrésstopok kivezetésének ütemezésétől függően ismét inflációs gyorsulással számolunk” – tette hozzá Molnár Dániel, aki szerint idén összességében 4,5 százalékos infláció várható.
Az árréstopok kivezetésének kockázatát Nagy János is megemlíti, hozzátéve, hogy azoknak a megszűnése (nagy kérdés, hogy megvárja-e velük az áprilisi választást a kormányzat) egyszeri inflációs emelkedést hozhat. Az Erste elemzője szerint a hatósági beavatkozások most a fogyasztói kosár szignifikáns részét érintik, ezért pláne magasnak számít a mostani, 4 százalék feletti infláció.
Az idei évi inflációs várakozások egybecsengenek, hiszen Molnár Dánielhez hasonlóan Nagy János is 4,5 százalékos árindexet vár, míg Virovácz Péter szerint 4,4-4,5 százalékon alakulhat a mutató. A 2026-os és 2027-es értékek már jóval érdekesebb képet mutathatnak. A GFÜ Gazdaságelemzési Központ jövőre 3,6 százalékot vár, és úgy számol, hogy 2027 elejére érhető el tartósan a 3 százalékos jegybanki cél. Ezzel szemben az ING Bank pesszimistább.
Olyannyira, hogy Virovácz Péter szerint 2027-ben, a hatósági intézkedések kivezetésének bázishatásai miatt még tovább emelkedhet az infláció, éves átlagban 4,3 százalékra. A kockázatokat a megemelt kormányzat deficit is növeli, amiben a választási osztogatások is nagy szerepet játszanak.
Ez pedig azt jelentené, hogy egészen hihetetlen módon, már közel egy évtizede lenne 3 százalék felett a magyar infláció (a jegybank célja 3 százalék, a toleranciasáv pedig plusz-mínusz 1 százalék): legutóbb 2018-ban láttunk ez alatti, 2,8 százalékos áremelkedési ütemet. A tartósan elhúzódó, magas infláció egyik kellemetlen hatása a kormányzat és a fiskális politika szempontjából a kamatcsökkentések elmaradása lenne. Idén borítékolható, hogy 6,5 százalékon marad az alapkamat, de „egyre nagyobb esélyét látjuk annak, hogy 2026 jelentős részében vagy akár egészében is változatlanul ezen a szinten áll majd az irányadó ráta” – zárta gondolatait Virovácz Péter.
