Végezetül még egyszer a misszióról
Ezután jogosan vetődhet fel a kérdés: végső soron mi a kontrolling vállalaton belüli szerepe, missziója?
Természetesen továbbra is a tervezés során stratégia és a résztervek összegyúrója és számszerűsítője, döntéselőkészítő műhelye. Megpróbálja összemérni az összehasonlíthatalant: számba veszi és pénzben kifejezi különböző tevékenységek ráfordításait és bevételeit, múltban és jövőben egyaránt, különböző időtávon, bizonytalan környezetben. Méri a teljesítményt azáltal, hogy egyetlen közös nyelvre, pénzre fordítja a vállalatok szerteágazó tevékenységét.
Azonban ezen felül küldetése a jövőbe tekintő kockázatfeltárás: észre kell vennie és riasztania amennyiben egy üzleti döntés következtében számottevő negatív hatás vagy elszalasztott lehetőség adódhat.
A parlamenti demokráciából vett hasonlattal élve olyan ez, mint egy tipikus ellenzéki szerep: folyamatosan figyeli és követi a kormány minden intézkedését, és szükség esetén építő kritikának alávetve felhívja a figyelmet a problémákra, negatívumokra, elszalasztott lehetőségekre.
A vállalatokon belül a kontrolling teszi mindezt természetesen sziguorúan szakmai alapon, párbeszédet folytatva, egyeztetve a szakterületekkel, és ezek eredményeképpen lehetőleg még az események bekövetkezése előtt felhívja a döntéshozók figyelmét a gondokra, lehetőségekre és a szóba jöhető alternatívákra. Hagelmayer Istvántól, az Állami Számvevőszék egykori elnökétől vett kifejezzéssel élve egyfajta "jelzőkutya".
Kapcsolódó anyagunk
A kontrolling, mint a menedzsment technikák párbeszéde
A Hammer Champy szerzőpáros híres BPR könyve az Adam Smith által tárgyalt munkamegosztás problémáját új megvilágításba helyezte. Smith híres tétele az volt, hogy a hatékonyság akkor növelhető a maximálisra, ha az emberi tevékenységet alap elemeire bontjuk és mindenki csak ezen tevékenységelemek egyikét végzi, azt viszont maximális hatékonysággal, maximális termelékenységgel.
