A Political Capital nemzetközi összehasonlító elemzést készített a bankadó bevezetésének hátteréről és kockázatairól.
Az elemző cég szerint közép távon jelentős kockázatai vannak a bankadó bevezetésének, bár jelenleg mind gazdasági, mind politikai szempontból sikertörténetnek látszik.
Az elemzés rámutat arra is, hogy a 2011-es költségvetés tervezete alapján a bankadó és az annak mintájára bevezetett további „válságadók” majdani kivezetése jelentős lyukat üt majd a 2013-as büdzsében. Kétségesnek tartják, hogy a gazdasági növekedés remélt fellendülése teljesen el tudja-e fedni a kiesésüket.
A pótlásra a kormány vélhetően elsősorban a magánnyugdíjpénztáraktól visszaszerzett vagyont fogja felhasználni, de az sem zárható ki, hogy az extraadók 2013-tól nem, vagy nem teljesen tűnnek el a rendszerből. Ez viszont alááshatja a gazdaság szereplőinek kormányba vetett bizalmát és megingathatja a bankrendszer pénzügyi stabilitását - mutat rá a Political Capital.
Az elemzés szerint a magyar bankadó két szempontból számít egyedinek Európában. Egyrészt GDP-arányosan a magyar teher messze a legmagasabb, másrészt Magyarország az egyetlen olyan ország eddig Európában, ahol annak ellenére fogadnak el bankadót, hogy a válság óta eltelt időszakban nem kellett jelentős állami forrásokkal segíteni a pénzintézeteket.
A Political Capital szerint e két tényező, valamint a hazai bankok csekély ellenállása mutatja talán a legjobban a kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz-kormány érdekérvényesítő erejét.
Az extraadók más országok számára is modellként szolgálnak. A bankadóval Magyarország már a régióban egyfajta követendő mintát teremtett: Lengyelországban és Horvátországban hasonló jellegű adó kivetésére kerülhet sor. Romániában és Szlovákiában is felmerült az ötlet, igaz, Romániában egyelőre elhúzódni látszik a folyamat, Szlovákiában pedig már leszavazták a Robert Fico által benyújtott törvényjavaslatot.
A Political Capital emlékeztet arra, hogy a bankadó bevezetésével nem számít úttörőnek a magyar kormány: Svédországban már 2008 végen életbe lépett egy bankokat sújtó különadó, amely a pénzintézetek mérlegfőösszegére 0,036 százalékos terhet vet ki, és célja elsősorban a kockázatos ügyletek visszaszorítása. A befolyt összeg a német modellhez hasonlóan egy bankokat segítő külön alapba kerül, de csak addig, amíg összértéke el nem éri a GDP 2,5 százalékát.
Nagy-Britanniában az új konzervatív-liberális brit kormány a nyáron fogadta el a bankadó bevezetését, mely 2011-től lép életbe. Évente mintegy 2 milliárd font (600-700 milliárd forint) bevételt várnak az új adónemtől, ami a gazdaság méretét is figyelembe véve alig a fele a magyar elvonásnak. Magyarországhoz hasonlóan a bankadó célja Angliában is a költségvetési hiány visszaszorítása, a befolyt összeg így a központi költségvetésbe kerül.
A német bankadó több szempontból is különbözik a magyar esettől: egyrészt még a briteknél is szerényebb, 1,2 milliárd eurós bevételt várnak tőle évente, és kizárólag a nyereséges pénzintézeteknek kellene fizetniük. A német kormány tervei szerint a bankadóból befolyt összeg egy külön alapba kerül, amiből a későbbiekben az esetlegesen bajba jutott bankokat segítenék ki. A különadó tehát egyfajta biztonsági tartalékot képezne, és csupán áttételesen javítaná a költségvetés helyzetét. A német tervezet szerint a befektetési bankoknak nagyobb részt kellene vállalni a kereskedelmi bankoknál, mivel működésük nagyobb kockázatot jelent.
Franciaországban 2011-től vezetnék be a bankadót: jövőre 504 millió euró, majd az azt követő években 555 és 810 millió euró bevételt remélnek a különadótól. A beszedés szabályait szintén úgy tervezik megalkotni, hogy a kockázatos tevékenységet nagyobb összeggel „büntesse”.
Ausztriában még február végén jelentette be a kormány, hogy egy banki szolidaritási adó bevezetését tervezi, amiből évi mintegy 500 millió euró (kb. 140 milliárd forint) bevételre kíván szert tenni. A bejelentés ellenére egyelőre azóta sincsenek további konkrétumok az osztrák bankadóról. A mostani tervek szerint a bevétel közvetlenül a költségvetést gazdagítaná. Az osztrák bankok a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés miatt még próbálnak kedvezményeket elérni a kormánynál: nyíltan ugyan nem ítélik el a tervezetet, de alternatív megoldásként a német modell átvételét javasolják, ami kisebb terhet jelentene.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szeptember elején helyezte kilátásba a bankadó bevezetését. Arra célzott, hogy ha a GDP arányában 3 százalékos maastrichti államháztartási hiánycél 2013-ra kitűzött eléréséhez jelentős megszorításokra lesz szükség, akkor abból a lengyel bankoknak is ki kell venniük a részüket. Először azonban még a nyár végén az ellenzéki Demokratikus Baloldali Szövetség javasolta a bankadó bevezetését, és az akkor készített közvélemény-kutatások szerint a lakosság is támogatná a lépést.
MTI
