A monetáris tanács közleményében az inflációs kockázatokkal indokolja a kamatemelést. Hozzáteszik: amennyiben az inflációs cél elérése megkívánja, a testület a továbbiakban is kész megtenni a szükséges lépéseket.
Csak lassan csökken az infláció
A monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemezi. Az infláció mérséklődését belföldi és nemzetközi eredetű, elhúzódó költségsokkok fékezik - jegyzik meg. A testület arra törekszik, hogy megakadályozza a tartósan magas infláció áttételes hatásait és a hosszabb távú inflációs várakozások megemelkedését.
Az újonnan beérkezett információk alapján az inflációs cél jövő évi teljesülését továbbra is kockázatok övezik - figyelmeztetnek. A béradatok értékelését egyedi hatások nehezítik, de ezeket figyelembe véve is jelentős annak kockázata, hogy a bérnövekedés üteme a korábban feltételezettnél lassabban mérséklődik, ami növelheti a költségoldali inflációs nyomást. Az inflációs adatokban egyelőre nem látszik egyértelműen, hogy a negatív kibocsátási rés az áruk és szolgáltatások széles körében dezinflációs hatást fejtene ki - jegyzik meg.
A mostani kamatemelést egyértelműen az inflációs kockázatok emelkedése indokolja, mondta el ezzel egybehangzóan kérdésünkre Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az inflációs kockázatok növekedésének elsődleges oka a 123 dolláros kőolajár, amit csak részben ellentételez a dollár gyengesége. (Emlékezzünk: néhány hete még csak százdolláros olajárral számoltak az elemzők.)
Rekordszinten az élelmiszerárak
A másik ilyen globális hatás az élelmiszerárak megállíthatatlan emelkedése, sokak szerint év végére kilónkénti ezer forintos csirkeláb-árral lehet számolni. A világpiacon a gabonatermékek árai is rekordszintűek, és úgy tűnik, az emelkedés egyelőre megállíthatatlan. Sőt, közeleg a ruházati termékek árrobbanása is, amit szintén az élelmiszerek drágulása vált ki, hiszen az exportőr országokban növekszenek a megélhetési költségek.
Az elemző szerint az itthoni gazdasági helyzetben gyökeres fordulat a nem várt bérnövekedés. A versenyszféra bérei több mint tíz százalékkal emelkedtek, aminek okáról egyelőre keveset tudni. Lehet, hogy egyedi eseményről van szó, nevezetesen arról, hogy idén új minimálbérskála lépett életbe.
De az is megeshet, hogy trendszerű folyamat indult meg. Könnyen elképzelhető, hogy a versenyszféra magasabb bérpályával számol, és ahhoz igazítja a jövedelmeket. Összességében még eldöntetlen kérdés, hogy tartós-e vagy sem a bérnövekedési folyamat.
Májusban újabb emelés?
Mint Suppan Gergely elmondta, a mostani 25 bázispontos emelést nem a magyar gazdaságba vetett bizalom csökkenése váltotta ki. Sőt, az elmúlt hetekben kedvezően alakult a piac, és ennek köszönhetően volt csak 25 bázispontos emelésre szükség.
A Takarékbank elemzője úgy véli: a közeljövőre az vetíthető elő, hogy az inflációs kilátások romlása miatt májusban ismét erős késztetés lesz kamatemelésre. Ha minden kedvezően alakul, akkor 8,50 százalékos szinten megállhat a kamatemelkedési spirál.
Varga M. István
Menedzsment Fórum
