Miközben 2008-ban az alapok euróban mért vagyona átlagosan 43-45 százalékkal esett vissza a közép-kelet-európai régióban, addig Magyarországon csupán 25 százalékos volt a visszaesés. A tavalyi év már mindenütt a fellendülésről szólt, és a 2008-as és 2009-es éveket együtt vizsgálva Magyarországon volt a legkisebb a kezelt vagyon csökkenése - olvasható a BAMOSZ keddi közleményében. A javuló folyamatok ellenére a vizsgált kilenc közép-kelet-európai ország piacán kezelt összesített vagyon még mindig harmadával alacsonyabb, mint 2007 végén volt.
A szövetség Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna befektetési alap piacát vizsgálta. Közülük a legnagyobb piac Lengyelországé, ahol 22,349 milliárd eurónyi vagyont kezeltek befektetési alapokban 2009 végén. Magyarország a második legnagyobb 11,088 milliárd euró vagyonnal. Csehország befektetésialap-piaca 4,426 milliárd eurót, Szlovákiáé 3,418 milliárd eurót tett ki tavaly év végén. A hazai piac alakulásában, de a regionális összehasonlításban is fontos szerephez jutott az alacsony kockázatú pénzpiaci alapok jelentős súlya és népszerűsége, ami a legkritikusabb helyzetekben is képes volt megtartani a megtakarításokat.
Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke szerint a magyar piacon tavaly pozitív szerephez jutottak az intézményi befektetők, jellemzően a nyugdíjpénztárak, az ő aktivitásuk a magánügyfelek bizalmatlansága mellett is kitartott, jelentős nettó pénzbeáramlást eredményezve.
A nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy az intézményi befektetői szektoron belül a nyugdíjpénztárak fejlettsége nagyban magyarázza az egyes piacok méretét, és a válság alatt mutatott ellenállóképességét. A kisebb és kezdeti fejlődési szakaszban járó befektetésialap-piacokon - például Romániában, Bulgáriában vagy Ukrajnában - a nyugdíjpénztárak keresleti hatása gyenge. Ezzel szemben a fejlettebb piaccal rendelkező régiós országokban a jelentősebb vagyont felhalmozó nyugdíjpénztárak fontos befektetőnek számítanak, amelyek hosszú távú befektetéseikkel egy válságos tőkepiaci időszak alatt is képesek tompítani a rövid távú ingadozásokra sokkal érzékenyebb magánszemélyek hirtelen, nagyobb mértékű tőkekivonásait.
Szalai Sándor szerint az intézményi befektetők szegmensének további erősödése, a helyi szabályozások folytatódó liberalizációja és az előző másfél évnél alacsonyabb szinten megállapodó kamatszint is mind erőteljes növekedést feltételez középtávon a közép-kelet-európai régió piacainak legtöbbjén. Emellett a javuló befektetői bizalom és a tőkepiacok jobb teljesítménye is okot adhat a befektetési alapok iránti bizalomra.
MTI/Menedzsment Fórum
