Akár kórházak bezárására, átszervezésére is gondolhatnánk abból, amit a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott a magyar egészségügyről a legutóbbi Kormányinfón. Lázár János szerint az ágazat egyik nagy kérdése, hogy mennyi kapacitásra van szükség.
Lázár János
A kapacitáskérdés mindig akkor került napirendre a politikában, ha az intézményi struktúra méretéről szólt a vita. Sok vagy kevés az ellátóhely, a kórház? Minden intézménynek ugyanazt a szolgáltatást kell nyújtania, vagy jobb, ha specializálódnak, és a központi kórházak nyújtják egyedül az univerzális egészségügyi ellátásokat?
Ezért is különösen érdekes, hogy Lázár maga hozta szóba ezt a témát csütörtökön. Az mfor tudósítója arról kérdezte, hogy mikor tervezik emelni az orvosok bérét 1,5-3 millió forintra. Merthogy Lázár egy, a nemrég indult honlapjára feltöltött videóban arról beszélt, hogy az ellátórendszerrel szemben csak akkor lehet elvárásokat megfogalmazni, ha az orvosok rendesen meg vannak fizetve.
A miniszter a tájékoztatón megerősítette, hogy ilyen bérezés mellett lehet jobbá tenni az egészségügyet. Azt is hozzátette, hogy ha ez megvalósul, akkor viszont nem lehet tovább tolerálni a paraszolvenciát, illetve azt a gyakorlatot, hogy az orvosok a magánpraxisukat az állami ellátórendszerben folytatják.
A magasabb bérek az orvoselvándorlást is megakadályozzák Lázár szerint. Mint mondta, választókörzetében, Hódmezővásárhelyen 550-600 ezres fizetés kapnak a közalkalmazott orvosok, amire még rájönnek a pluszmunkáért, ügyeletért járó kifizetések. Tapasztalata szerint ez a bérszint már elég ahhoz, hogy lassítsa az orvosok külföldre távozását. De azt nem vitatta, hogy még mindig van orvoselvándorlás.
Ennek kapcsán beszélt arról, hogy miután rendezték az egészségügyben dolgozók anyagi helyzetét, sort kell keríteni az ágazat jogi, szervezeti megújítására. "Nagy kérdés az egészségügyben, hogy mennyi kapacitásra van szükség és milyen rendszert kell működtetni" - említette meg, mintegy mellékesen. Pedig a lényeges - és politikailag kényes - vita pont a kapacitásokról szokott szólni. Nem kizárt tehát, hogy a Fidesz - amennyiben megnyeri az áprilisi választást - rendszerszintű beavatkozásra készül ezen a téren.
A miniszter szerint az a legfontosabb, hogy a magyar polgárok minél hosszabb időt töltsenek el egészségesen, minél később kelljen kórházba kerülniük. Kimutatások szerint egy átlagos magyar férfi 58 évesen szorul rá először kórházi ellátásra. Nyugat-Európában ennél valamivel később, 62 évesen kerülnek be, de ezt a különbséget nem tartja áthidalhatatlannak Lázár.
